Az illóolajok alkalmazása szempontjából a nyári időszak valamivel nagyobb körültekintést és tudatosságot igényel, mert mindazok az aromás vegyületek, amelyek furokumarinokat tartalmaznak, mint a bergapten, az angelicin vagy a psoralen, fényérzékenyítő hatásúak.
Ezek a vegyületek nem csak a citrusfélékben, hanem más növényekben is megtalálhatóak, mint a zeller, a petrezselyem, a sárgarépa, az ezerjófű, mégsem okoz minden esetben problémát, hiszen például a sárgarépa olajat kifejezetten a barnulást elősegítő tulajdonságai miatt alkalmazzák.
A fototoxicitás és a bizonyos illóolajok által kiváltott fitofotodermitis akkor alakul ki leggyakrabban, amikor a furokumarinokat tartalmazó olajokat a bőrünkre kenve alkalmazzuk és ezt a bőrfelületet hosszan tartó ideig, közvetlen napsugárzásnak tesszük ki. Ilyenkor az UV sugárzás hatására a bőrfelszínen elszíneződés, bőrpír, hólyagosodás, gyulladás, vagy akár égési sérülés is kialakulhat. A hatóanyagok kötődnek a bőr DNS-éhez és az UV sugárzás hatására, amely aktiválja azokat, oxigén szabadgyököket szabadítanak fel és megölik a sejteket, károsítják a szöveteket. (Ezt a folyamatot egyébként bizonyos daganat terápiában használják, érvényesítik is)
A tünetek 1-24 órán belül bármikor kialakulhatnak. Nem csak a Nap, hanem a szolárium is kiválthatja őket.
Érdemes tudni, hogy a furokumarinok csak a hidegen sajtolással kinyert illóolajokban találhatóak meg a citrusfélék esetében, amennyiben gőzdesztilláció történik, úgy nem kell számolni az illóolaj fototoxikus hatásával.
A bergapten megnöveli a bőr fényelnyelő képességét (abszorbeál). Ez a tulajdonság egyébként nem feltétlenül hátrány, hiszen éppen ezt a képességét használja az orvostudomány a vitiligo kezelésében, hogy kiegyenlítse a bőr pigmentáltságát.
Fényérzékenyítő hatású – fototoxikus illóolajok
( a teljesség igénye nélkül)
Bergamot (erősen fototoxikus)
Citrom
Lime (erősen fototoxikus)
Vadnarancs (enyhén fototoxikus)
Mandarin (enyhén fototoxikus)
Grépfruit
Keserű narancs
(illetve minden olyan keverék, amely ezeket az illóolajokat, vagy egyéb furokumarin tartalmú esszenciális olajat tartalmaz. Keverékek esetében arra is figyelni kell, hogy ha csak enyhén fototoxikus illóolajokat tartalmaz, azok felerősítik egymás hatását és közösen jelentős mértékben, vagy erőteljes mértékben jelentenek veszélyt.)
Hogyan használhatjuk nyáron ezeket az olajokat?
Szerencsére van lehetőségünk arra, hogy kedvenc citrusaink illatát és jótékony erejét élvezzük még a tündöklő napsütésben is. Ilyenkor úgy tudjuk magunkon viselni őket, ha valamilyen aromaékszert alkalmazunk, ami biztosítja számunkra az illat érzés lehetőségét és természetesen inhalálhatjuk, párologtathatjuk is őket.
Abban az esetben, ha kozmetikai termékeinkben van jelen furokumarin tartalmú olaj, csak akkor alkalmazzuk, ha az teljesen leöblíthető, mint például az arclemosó, szappan, tusfürdő, kézmosó, vagy sampon. Bár a vegyület jelenlétének mértéke meghatározó, érdemes tartózkodni nyáron a citrusokat tartalmazó kozmetikumoktól.
Ha valami miatt mégis helyi alkalmazásra van szükség, úgy mindenképpen fénytől védett területre vigyük fel az olajat. Ezt a bőrfelszínt a következő 24 órában nem érheti napfény.
Növeli a biztonságot, ha az enyhe mértékben fototoxikus olajokat bázisolajban hígítjuk, de itt is figyelni kell arra, hogy a hígítás által növelt biztonságot mégis csökkenti fogja, ha többféle, akár csak enyhén fototoxikus olajat is keverünk össze.
Tisserand és Young útmutatása szerint 30ml bázisolajhoz 4 csepp fototoxikus hatású illóolaj adható helyi alkalmazási céllal.
Tudj meg többet az illóolajok általános felhasználási lehetőségeiről ezen a linken: https://regosvolgyiregina.hu/hogyan-hasznalhatjuk-az-illoolajokat/
Érvényesül-e a fényérzékenyítő hatás az olajok belső alkalmazásánál?
Ahogy bizonyos belsőleg alkalmazott szintetikus szerek, gyógyszerek (antibiotikumok, fájdalom és gyulladáscsökkentők, vízhajtók és szívritmus-szabályozók) fényérzékenyítő hatásúak, úgy a természetes anyagok fényérzékenyítő hatása is érvényesülhet belső alkalmazás esetén is. Azonban igen ritka ennek előfordulása, mert jelentős mennyiségben kellene bármely furokumarin tartalmú illóolajat belsőleg alkalmazni, vagy például a zellert fogyasztani ahhoz, hogy fototoxikus tüneteket eredményezzen. Az ilyen mértékű fogyasztás már önmagában máj- és vesekárosodással járna együtt.
Egyes kutatások 2-3 mg mennyiségben határozzák meg azt a belsőleg fogyasztott hatóanyag mennyiséget, amely ilyen problémát tudna okozni. De ha magát az illóolajat ilyen mennyiségben fogyasztanánk is el, akkor sem jutna kifejezetten ebből a hatóanyagból kritikus dózis a szervezetünkbe, hiszen ez csak egyetlen hatóanyag abból a több száz hatóanyagból, ami egyetlen aromás vegyületben egyesül.
Persze, mindig előfordulhatnak olyan egyéni érzékenységek, amelyek kis dózis esetén is tüneteket váltanak ki, ám ezidáig ennek nem volt számomra elérhető tudományos bizonyítéka.
Tudományos információk:
https://www.sciencedirect.com/topics/medicine-and-dentistry/furocoumarin
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/4096528
https://en.wikipedia.org/wiki/Bergapten
Robert Tisserand I Rodney Young: Essential Oil Safety 2. kiadás
