Sok gondolat maradt bennem azután, hogy megírtam az előző blogbejegyzésemet arról, hogy hogyan védekezhetünk a toxikus emberek hatásai ellen – hiszen az éremnek mindig két oldala van és érdemes ránézni arra is, mielőtt ítélkeznénk, skatulyáznánk és pálcát törnénk mások felett, hogy vajon miért is válik valaki toxikussá bármilyen kapcsolatban, vagy kapcsolódásban.
A toxikusság tulajdonság vagy kontextus?
Alapvetően nem hiszek abban, hogy létezne olyan, hogy valaki eredendően gonosz és ártani akar másoknak. A toxikus személyiségek, vagy toxikus működések nem születnek, hanem kialakulnak. Hátterükben pedig gyakran traumák és sérülések húzódnak – akár a személyiségfejlődés során, akár későbbi életszakaszokban -, amelyek nem kaptak segítséget a felismeréshez, megértéshez, az integráláshoz, a gyógyuláshoz. Elmaradtak a feldolgozó folyamatok, amelyek segítenének abban, hogy konstruktívan tudjon benne lenni valaki a kapcsolataiban – akár önmagával is – és képessé váljon fenntartani, táplálni és egészségesen működtetni azokat.
Manapság elég gyakran esik szó a nárcisztikus és borderline személyiségzavarról, mint a toxikus emberek jellemző működéséről – de érdemes szembenézni azzal a ténnyel, hogy a legtöbb ember hordoz magában nárcisztikus vagy borderline vonásokat – hiszen ez egy spektrum – ami nem jelenti azt, hogy a működése patológiás lenne, vagy toxikus viselkedésben manifesztálódna. Éppen ezért is tartózkodnék attól, hogy ezek között a működési zavarok és a toxikus viselkedés között egyenlőségjelet tegyek, mégha egy borderline vagy nárcisztikus működés jellemzően toxikus is, azonban nem mindenki nárcisztikus, vagy borderline, aki egy adott kapcsolatban, szituációban, élethelyzetben toxikusan viselkedik – és lehet, hogy alapvetően nem is toxikus ember.
Ebből is adódik, hogy a toxikus viselkedés különböző mértéket ölthet és nagyon meghatározó az a kontextus, amiben megjelenik. Az egészségtelen kapcsolati dinamika nem mindig szándékos, és sokszor a felek nincsenek tisztában a problémákkal. A kommunikáció minősége, a felek önismerete, a konfliktuskezelés hatékonyságának mértéke, kulcsfontosságú lehet a kapcsolatok egészséges vagy mérgező irányba való alakulásának szempontjából.
Miért válhat két ember egymás számára toxikussá?
Két egyébként nem toxikus ember egymás számára toxikussá válhat. Az emberi érzelmi és kognitív működések, vagy önmagukban a kapcsolatok és az azokat meghatározó dinamikák rendkívül összetettek, és számos tényező befolyásolhatja az interakciókat.
- az önismeret hiánya mindkét vagy az egyik fél részéről,
- a kommunikációs nehézségek, őszinteség hiánya
- a túlzott vagy nem létező határhúzások,
- az egyéni és közös érdekérvényesítés hiánya,
- az egymáson projekciós felületet nyert sérülések, triggerek,
- az egymásnak tartott (görbe)tükrök,
- az eltérő elvárások, értékrendek,
- és a folyamatosan halmozott, kimondatlan kapcsolati konfliktusok,
könnyedén válhatnak mindkét fél számára toxikus környezetté, mérgező hatássá.
Hogyan kerüld el, hogy toxikussá válj?
Ha észrevetted magadon, hogy egy kapcsolatban, egy élethelyzetben, vagy szituációban toxikus voltál, akkor ne ítélkezz magad felett. Az, hogy észrevetted, felismerted, beismerted – már önmagában is nagy dolog. Ez a változás rajtköve, amire már készen állsz.
Tudnod kell, hogy egy valóban toxikus és patológiás működésű ember erre nem képes. Mindig a másikat, vagy a környezetét hibáztatja, miközben áldozatnak állítja be magát.
#1. Ismerd meg önmagad
Ha nagyon leakarnám egyszerűsíteni, akkor nincs más dolgod: ismerd meg önmagad. Ki vagy te, milyen vagy, hogyan működsz, miért működsz úgy, milyenek a reakcióid, mik triggerelnek, miért triggerelnek, milyen hatással vagy másokra az érzelmeid és viselkedésed által, rád hogyan tudnak hatni mások érzelmei és viselkedése, hol vannak a határaid, hogyan képviseled azokat, hogyan kommunikálsz, mennyire vagy empatikus, milyen az önbecsülésed, önértékelésed…stb. – és fejlődj ezekben folyamatosan. Ez egy alap – amiben nem árt, ha van egy segítőd.
#2. Fedezd fel mi történik benned, veled
A mások számára toxikus működés, kommunikáció, viselkedés hátterében egy megoldatlan belső probléma áll. És fontos szerintem tudni azt, hogy a másokat mérgező ember, önmagát is folyamatosan mérgezi, hiszen kizárja magát azokból az egészséges emberi kapcsolódásokból, amelyek alapvető szükségletként jelennek meg minden ember életében. Az önismeret és a fejlődés lehetősége a kulcs ahhoz, hogy a mérgező minták megfelelő kezelésre találjanak, és képessé válj egészségesebb kapcsolatokat kialakítani mind önmagaddal, mind másokkal.
Ha felfedezed, hogy milyen módon, vagy formában volt mérgező a viselkedésed, megláthatod és megértheted azt is, hogy milyen sérülés áll a hátterében.
Például:
- ha gyakran kritizálsz, leértékelsz, becsmérelsz másokat, érdemes az önbecsüléseddel és önértékeléseddel foglalkozni.
- ha jellemzően manipulatív a viselkedésed, hatást szeretnél gyakorolni a környezeted érzelmi állapotára, döntéseire, viselkedésére, nézz rá arra, hogy miben vagy bizonytalan, hogyan tudsz magadnak biztonságérzetet teremteni
- ha a passzív-agresszív módon működsz, vizsgáld meg miért félsz a konfliktustól, miért nem mered szándékaid és érzéseid nyíltan kommunikálni, hogy tudnád ezt megtenni
- ha kontrollálni szeretnél másokat, ismerd meg a félelmeidet, bizonytalanságaidat és dolgozz velük
- ha kerülöd az érzelmeket és az empátiát, ideje feltárni és begyógyítani a sebeidet
- ha folyton projektálsz, nézz szembe önmagaddal és vállalj felelősséget
- ha szorongásod és függésed által nehezíted mások életét, tanuld meg a saját érzelmeidet és életedet irányítani
- ha elzárkózol és képtelen vagy kommunikálni a nehéz helyzetekben, nézz szembe a sebekkel, amelyek által kizárod magad az érzelmi kapcsolódásokból.
- ha folyton kifogásokat és elméleteket gyártasz, vizsgáld felül, hogyan viszonyulsz a kudarcokhoz és miért kerülöd őket.
#3. Nézz szét magad körül
A harmadik lépés az empátia fejlesztése és a határok kialakítása. Abban, hogy elkerüld, hogy toxikus személyiséggé válj, fontos szerepet játszik, hogy figyelmet szentelsz a környezetednek és a kapcsolataidnak. Néha az empátia kialakításához és a határok felállításához elengedhetetlen, hogy tisztában legyél a külső világoddal és az ott zajló dinamikákkal.
Ez magába foglalja a másokkal való kölcsönhatás felismerését és annak megértését, ami egy másik emberben, vagy akár közösségben zajlik. Az empátia fejlesztése nem csak a másokkal való közvetlen, vagy közvetett kapcsolatokra terjed ki, hanem a szélesebb körű társadalmi érzékenységet is magában foglalja.
Értsd meg mások életkörülményeit, helyzetét, érzelmi állapotait és próbáld meg a ő szemszögükből is látni a világot.
Ugyanakkor az is kulcsfontosságú, hogy megőrizd a személyes határaidat. Nézd meg, hol húzod meg a vonalat az egészséges kapcsolatok és a túlzott bevonódás között. A határoknak nemcsak másokra, hanem önmagadra is érvényeseknek kell lenniük. Tisztában lenni azzal, hol kezdődik és hol végződik a személyes tered, segít megelőzni a kiégést és megőrizni az érzelmi egyensúlyodat.
Ez a két kulcsfontosságú aspektus, az empátia és a határok felállítása, nemcsak a személyes fejlődésedet támogatja, hanem hozzájárul ahhoz, hogy ne válj toxikus személyiséggé. Az érzelmi intelligencia és a tiszteletteljes kommunikáció készségeinek fejlesztése révén hozzájárulsz egy egészségesebb és pozitívabb környezet kialakulásához, mind magad, mind mások számára.
Minden kihívással és helyzettel meg lehet küzdeni, és mindennek van egy olyan útja, amin végighaladva változtathatunk. Az a lényeg, hogy a saját életminőségünket emeljük, és ezen keresztül másoknak is segíthessünk. A fejlődés során megtanulod az adás és elfogadás művészetét, valamint azt, hogyan éld meg az érzelmek gazdag skáláját. Mindeközben a változás nem csupán külső tényezőkben, de belső világodban is történik, és a karaktered formálódik az általad választott utakon. Legyen ez az utazás a személyes fejlődésed ékköve, amely során nemcsak saját boldogságodat növeled, hanem másokkal való kapcsolataidat is gazdagítod.
