A légzés önmagában nagyon jelentős élettani folyamatunk. Leginkább azért, mert az élet alapvető feltétele, de túl ezen is számos jótékony hatással rendelkezik, amelyek elég jelentősek ahhoz, hogy indokolják: ejtsünk róla egy kicsit több szót önmagában is, mielőtt az illóolajok inhalálásának előnyeire térnénk rá.
Sok mindenre hatással van az, hogy hogyan lélegzünk, az pedig különösen, ha rendszerese légzőgyakorlatokat végzünk.
Tudatosan irányított lélegzeteink befolyásolják a szervi működéseket, az immunrendszeri aktivitást növelik, edzik, regenerálják a tüdőt, fokozzák szerveink oxigén ellátottságát, élettani folyamatokat támogatnak, mint az emésztés vagy az alvás, szívműködésünket segítik, finomabb szinteken pedig hangolják idegrendszerünket és befolyásolják érzelmi állapotainkat is. A autonóm idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus tónusára, valamint a vegetatív idegrendszer működésére egyaránt hatással vannak.
Úgy, ahogy a különböző lelki és érzelmi állapotokhoz tartoznak jellemző légzésminták, úgy a megfelelő légzésminták kiszámítható érzelmi hatásokat válthatnak ki belőlünk. A tudatos légzés művészetének elsajátítása, hatalmas kontrollt jelent önmagunk felett.
A helyes légzés, légzés tudatosság, a légzőgyakorlatok ismerete az egyik fontos alapja az egészséges életvezetésnek.
A kelet mesterei azt tanították, hogy aki ura a lélegzetének, ura az elméjének. Maguk a légzőgyakorlatok, vagyis a pranayama technikák éppen ezért nagy hangsúlyt kapnak a helyes jógagyakorlásban, a harcművészetekben. De vannak olyan egyéb önismereti, önfejlesztő, terápiás módszerek, amelyek kifejezetten a tudatosan végzett, meghatározott légzéstechnikákra épülnek, vagy olyan ősi illetve modern sámánikus hagyományok, melyek általuk érik el a módosult tudat állapotokat, hogy hozzáférhetővé váljanak bizonyos belső, láthatatlan, tudatos szinten érinthetetlen tartalmak, illetve transzcendentális tapasztalások.
Illóolajok lélegzése
Mikor illóolajokat lélegzünk, tulajdonképpen akkor is légzőgyakorlatot végzünk. Magának az illóolajnak az idegrendszeri hatására ráerősíthetünk azzal, hogy megfelelő légzésmintát társítunk hozzá. A levendula illóolaj paraszimpatikus légzéssel inhalálva, vagy a borsmenta olaj a szimpatikus idegrendszeri tónust erősítő légzéssel párosítva még hangsúlyosabbá teheti a hatást, nem beszélve arról, hogy miként emeli magának az illóolaj használatnak a minőségét és járul ezáltal hozzá magának a tudatosságnak a műveléséhez is. A inhalálásnak meg van a maga helyes módja és az azáltal kiváltható eredmény, de a légzőgyakorlatokkal hangolt illat légzés, maga a művészet.
Az inhalálás élettani hatásai
Mikor illatokat lélegzünk két útvonalon nyitunk utat az illóolajok hatásának.
Az egyik ezek közül az olfaktorikus rendszer, ahol tulajdonképpen egy jelátvitel történik. Ezen az útvonalon az történik, hogy mikor beáramlik az illat az orrjáratainkon át, akkor egy ideig a szaglósejtekből álló szaglóhám előtt kering, majd a szaglóhagymából kinyúló receptorok fogadják az illatmolekulákat, idegi ingerületet hoznak létre, elektromos jellé alakítják át, így továbbítva azokat az agyba, ahol elnyelődik (abszorpció), majd érzelmi és viselkedési változásokat, illetve kémiai, neurokémiai folyamatokat, valamint jelentős agyi tevékenységet indítanak el.
Elsődleges szaglóterülete az agynak a limbikus rendszeren belül az amigdala (ez is magyarázza az illatok által kiváltott vagy kiváltható érzelmi reakciók egy részét)
A másik útvonal a légzőrendszer. Ilyenkor átjárva és kitöltve a tüdőt, az illóolajok hatóanyagai a hörgőkön keresztül bejutnak a hajszálerekbe, majd a véráramba és szétáradnak az egész testben. Bizony ez az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy intenzív hatást tudjunk kiváltani az olajok hatóanyagai által.
Csak néhány adat: klinikai kísérlet alkalmával lemérték, hogy az 1,8-cineol hatóanyag helyi alkalmazást követően a vérben 100ng/ml mennyiségben volt jelen, míg inhalációt követően 1750 ng/ml mennyiségben. 30 perc elteltével az agyban a hatóanyag 3200ng/g mennyiségben volt jelen. – tehát az olajok belélegzése érzékelhetően intenzív hatást eredményez.
Érdekes ezzel együtt, hogy még az inhalálás során bejuttatott hatóanyag felszívódás sem azonnali, de gyorsabb, mint amikor orálisan alkalmazzuk az olajokat.
Milyen hatása lehet annak, ha illóolajokat lélegzünk?
A szaglásnak evolúciós szerepe van. Maga a szaglás érzékelés egy rettentő gyors folyamat, ami lehetővé teszi, hogy általa felismerjünk veszélyeket, vészhelyzeteket, illetve információt gyűjtsünk környezetünkről, a körülöttünk lévő emberekről.
Még ha ez nem is mindig tudatosul bennünk, bizony még mindig az elsődleges információ forrásunk a szaglás, tehát jó ha van orrunk ahhoz, hogy kiszagoljuk a dolgokat magunk körül… azért arra vigyázzunk, hogy ne üssük mindenbe bele! (haha)
Az agyba kerülve az illóolajok hatóanyagai kiváltják a hangulatunkat, érzelmi állapotunkat befolyásoló neurokémiai anyagok felszabadulását. Élénkítenek, nyugtatnak, fókuszálnak, vagy akár fájdalmat csillapítanak.
Tudatosan, megfelelő odafordulással lélegezve és alkalmazva az illóolajokat, jelentős mértékű hatást érhetünk el általuk és hangsúlyosan emelhetjük életminőségünket. Mindazokban a kihívásokban, melyekben érzelmeink, viselkedésünk, a világra adott reakcióink emelnek gátakat, vagy hátráltatnak bennünket, ott az illatok nagy eséllyel képesek pozitív irányú változásokat előidézni.
Amit megillatozunk vagy megszagolunk valamit, érzelmi reakciót vált ki belőlünk. Az illatok jelentősége éppen ezért nagy a különböző terápiás munkákban. A szaglás által keltett asszociációs folyamatok erősek, még akkor is, ha az illatokkal való munkára való képesség és készség egyéni és sok mindentől függ, mint az életkor, a tapasztalat, a kultúra, amely körülvesz bennünket és ami számos módon korlátozhat, determinálhat.
Az illatok tudatos légzése, a tudatos illat légzés, kapukat nyit a belső tartalmak felé és erőforrásokat tesz elérhetővé. Segítségül hívhatjuk őket, lehetnek katalizátorai, indukátorai, kísérői folyamatainknak, vagy eszközei belső erőink mozgósításának.
Zárszóként álljon itt egy korábbi írásom:
Az illat a lélegzetben az ima magasztosságához, vagy a meditáció csendjéhez hasonlatos… kezeinket összeérintve az arcunkhoz emeljük. Elzárjuk az ajkainkat, nem nyílik szóra a száj. Lehunyjuk a szemünket, kizárjuk a külvilág ingereit. Befelé fordulunk. Nincs semmi más csak befogadás, beáramlás, töltekezés.
Ami láthatatlanul körülvesz bennünket, megtelik valami megfoghatatlan, leírhatatlan, az értelmen, szavakon, formákon túl időző erővel, minőséggel, jelenléttel… hagyod, hogy megérintsen… csak lélegzel és beleérkezel, elérsz hozzá… csak lélegzel és belélegez, magába szippant. Képére formál.
Aztán kinyitod a szemed… indulni, lépni, tenni kell. De az illat, mint az ima szentsége, a meditáció egysége veled marad, átjár, körülölel és érzed, hogy védett vagy, hogy továbbra is “ott” vagy vele, benne.
Az illat: ima, mantra, erő. Szakrális tereket nyit és szubsztanciákat hív elő, idéz meg a térben, ami mi magunk vagyunk. Lehet élni vele és jól használni fel arra, hogy felemeljen és összekapcsoljon azzal a magasabb rendű tudatossággal, ami bennünk, kívülünk, általunk, értünk, velünk: létezik, cselekszik, van, s képessé váljunk általa megnyilvánulni, tenni, alkotni… Kinek-kinek hite szerint.
