Reagálsz, vagy tervezel?

Az emberek egy része úgy éli a mindennapjait, hogy az őt ért hatásokra és ingerekre, életeseményekre ösztön szinten, zsigerből reagál. Általában ők azok, akik elszenvedői a körülöttük zajló történéseknek. Áldozatul esnek a világnak, a szerencsének, a karmának, rendszernek, a politikának, a gazdaságnak, a párjuknak, másoknak vagy téves önképeiknek, a gyerekkori töréseknek, a szüleiknek, a főnöküknek, a közösségüknek, a vezetőjüknek, szerepeiknek. Fogadjunk, hogy Te is ismersz ilyen személy(eke)t?

Az élet hullámain sodródnak, néha ideig óráig megkapaszkodnak, aztán újra és újra kicsúszik lábuk alól a talaj és visszahullnak az áldozati szerepbe, anélkül, hogy egy pillanatra is elgondolkoznának azon: Van-e az életük alakulásában felelősségük? Dönthettek-e volna másképp? Lett-e volna más választásuk is? Mi lehetett volna még a számukra lehetséges?

Bármelyikünkre lehetne igaz ez a kép. Mégis sokan vagyunk, akik életünk bizonyos pontján, legtöbbször valamiféle perifériára sodródva (érzelmi, párkapcsolati, egzisztenciális, anyagi, karrier, vagy akár spirituális krízisben) másképp döntünk.

Választás és döntés

Ilyenkor van az, hogy az ember elindul befelé, elkezdi átgondolni, értelmezni eddigi életének eseményeit és történéseit, ezekben kezd megértést, válaszokat keresni és rájönni arra, hogy milyen hozzáállások, attitűdök, reakciók, lépések, válaszok szorították sarokba, milyen külső tényezők, magára vett, ráaggatott minőségek, jelzők, tulajdonságok vezették a fordulóponthoz, ami után nem lehetett már úgy folytatni mindent, ahogy eddig, mert zsigerből támadt az érzés, a késztetés, hogy változtatni kell.

Ez a “változtatni kell” egy egészséges életösztön, ami ha ott van bennünk, akkor lehetőséget adunk magunknak arra, hogy fordítsunk az életünk kerekén. A másik lehetőség a feladás, a meghunyászkodás, a visszahúzódás, az elszenvedés, vagyis frusztráltan, tervek, célok, motivációk nélküli üres életet élni, megfelelve mindannak, ami valójában nem mi vagyunk és továbbra is kiszolgáltatni magunkat külső tényezőknek.

Fejlődés

A fejlődés útja sosem lineáris, sokkal inkább spirális vonalat rajzol. Nem sok emberrel történt meg, hogy reggel azt mondta: “változtatok az életemen” – és ettől kezdve minden szituációban, minden élethelyzetben, minden külső és belső konfliktusban megtalálta a számára ideális megoldást és onnantól kezdve egy csapásra megváltozott az élete.

Legtöbbször a reaktív (így nevezzük a térkép és konkrét cél nélküli GPS-szel haladó, vagy robotpilótára kapcsolt állapotot, amiben mindig a külső körülmények, elvárások irányítanak és elszenvedői vagyunk csupán az életünknek) és proaktív üzemmód között váltakozva zajlik a jelenünk.

Minél inkább megértjük azonban a proaktív életvezetés értékeit, annál inkább dominánssá tehetjük, érvényesíthetjük, megvalósíthatjuk.

A fejlődés egy folyamat, amiben leginkább akkor leszünk eredményesek és sikeresek, ha a törekvésünket benne nem hagyjuk abba, nem adjuk fel, nem engedjük magunkat végleg visszahullani belső mocsarainkba egy-egy botlás, bukás, esés után, hanem felállunk és folytatjuk tovább, sőt mindezekből tapasztaltabban és bölcsebben jövünk ki.

A kapu

Az első lépés annak érdekében, hogy proaktív módon folytassuk az életünket: a felelősségvállalás. Gondolatainkért, szavainkért, tetteinkért.

De mit is jelent az, hogy proaktív?

Victor E. Frankl osztrák pszichológus nevéhez kapcsolódik ez a kifejezés, aki 1946-ban a “Man’s Search for Meaning” című könyvében fogalmazta meg.

Azt jelenti, hogy tudatosan irányítjuk viselkedésünket és felelősséget vállalunk, ahelyett, hogy külső körülményeket vagy más embereket okolnánk helyzetünkért, életkörülményeinkért, kapcsolataink minőségéért.

Frankl hangsúlyozta a bátorság, az egyéni felelősség, a kitartás és a döntések tudatosításának fontosságát, függetlenül a helyzettől vagy a kontextustól.

Proaktív élet – avagy a teremtő erő

Proaktívnak lenni azt jelenti, hogy tudatosan meghatározzunk életünk prioritásait – ezekben célokat tűzünk ki és megtervezzük a pontos és szükséges lépéseket. Azt, hogy miért, mit, hogyan akarunk elérni és azt is, hogy mindettől milyen eredményt várunk – vagyis rábírunk egy esemény, vagy helyzetet, hogy az szándékaink szerint alakuljon. Ahelyett, hogy megvárnánk, hogy maguktól történjenek a dolgok, melyekre aztán majd valahogy reagálunk, saját magunk kezdeményezünk, irányítunk, megvalósítunk. Felkészülünk a jövőbeli problémákra, szükségletekre, változásokra, helyzetekre. Előrelátóan, konstruktívan cselekszünk.

Egyébként ennek a folyamatnak a motívuma nagyon ősi. Már az ősemberek is alkalmazták gyakorlatilag ennek a hozzáállásnak egy lehetséges technikáját, amikor a vadászat előtt a barlang falára felrajzolták az eseményeket pontosan olyan sorrendben, olyan történésekkel és eredményekkel, ahogy ők azt várták.

A spirituális gyakorlatok különböző mentális technikáiban, legyen az bármennyire is gyermekded, vagy valóban komoly gyakorlat – az elme hangolásával, vizualizációkkal, megerősítésekkel éppen erre proaktív életvezetésre törekszünk és nincs ez másképp a pszichológia eszköztárában sem.

Erőforrásokra való rátalálás

Amikor az ember ráébred arra, hogy az élete alakulása saját kezében van, csakis tőle függ, rajta múlik, ösztönösen elkezd eszközöket gyűjteni.

Számba veszi, hogy milyen erőforrásokat talál magában, amelyeket használhat, amelyekre támaszkodhat. Milyen belső készségek és képességek, tehetségek, illetve külső eszközök lesznek segítségére abban, hogy teljes potenciálját, kapacitását céljai elérése, önmagának szánt valóságának megteremtése érdekében használja fel.

De erőforrássá válnak mindazok a belső tartalmak, sebek, sérülések, traumák is, amelyek megdolgozódtak, transzformálódtak a folyamat során.

Proaktívvá válni, tehát olyan képesség, szemléletmód, hozzáállás, ami mindenképpen fejleszthető, ugyanakkor meg is kell érkezni abba az állapotba, amikor már valóban készen állunk, megérünk arra, hogy ilyen módon vegyük kézbe életünk irányítását.

Mely életterületeken legyél proaktív?

Az élet bármely területén megvalósítható és hasznos ez az attitűd. A magánéletben, párkapcsolatban, hivatásban, munkában, tanulásban, fejlődésben, egészségben, öngondoskodásban.

Az biztos, hogy ha ezt az utat választod, akkor sosem fogsz unatkozni, vagy céltalanul lézengeni az életedben. Túl ezen, ami talán még ennél is fontosabb, a tervezéssel, jövőbe tekintéssel, útiterved meghatározásával egy kiszámítható biztonsági rendszert, védőhálót is emelsz magad köré, ami megtart, amit vezérfonálként csak követned kell.

Hogyan?

Emlékezz rá, hogy a változás és változtatás egy folyamat, amiben először dinamikusan változnak a proaktív és reaktív cselekedetek, lépések, de íme néhány lehetséges választás, hogy hogyan fogj hozzá.

  • Állíts fel prioritásokat nem csak a különböző életterületek között, hanem azokon belül is.
  • Tűz ki célokat minden életterületen.
  • Vedd sorra, hogy milyen készségekre, képességekre, eszközökre, tettekre, hozzáállásokra van szükséged ahhoz, hogy elérd ezeket.
  • Rendszerezd a napjaid és az időd. Oszd be, hogy milyen feladatot, mikor végzel el. Tervezd meg az évet, a hónapokat, a heteket és a napokat is.
  • Tudatosan kommunikálj, legyél szóban is proaktív. Kihívások közben megoldásokat, lehetőségeket, új nézőpontokat keress – azt, hogy mit tehetsz másként, ha más eredményt szeretnél kapni. A felelősség a tiéd.
  • Végül pedig add meg magadnak az időt arra, hogy a proaktivitásban konzisztenssé válj. Ne erőlködj, de törekedj minden nappal egyre inkább megvalósítani az élethez való konstruktív hozzáállásod.

A tudatos életvezetés leginkább arról szól, hogy folyamatosan jelen vagyunk és egy előre meghatározott módon és irányba vezetjük az életünket, ehhez pedig nem csak eszközöket gyűjtünk, hanem használjuk is őket. Merünk kialakítani egy, a céljainkat tápláló szemléletmódot, hozzáállást és belső attitűdöt, akkor is ha az eltér az általánostól. Sőt, ha nem mindennapi, átlagos életet szeretnénk kialakítani, akkor utóbbira van a legnagyobb szükség. Lebontani a merev nézőpontokat a lehetségesről és a lehetetlenről. De önmagunkról is, beleértve a képességeinket, cselekvőképességünket és megvalósító erőnket.

Merni járt utakat járatlanra cserélni.

Ezt leginkább úgy lehet, ha először megkérdőjelezzük, aztán lebontjuk, majd újra írjuk mindazt, amit tanultunk és elhittünk magunkról, magáról az életről és annak minden alap princípiumáról.
 
Munkás! De megéri!

Töltsd fel magad!

 ·   · 

Te mit csinálsz, amikor elfáradsz?

Vannak napok, amelyek egyáltalán nem könnyűek. Ránk nőkre általában jellemző, hogy mindent szeretnénk jól csinálni. Türelmes és tökéletes anyukák szeretnénk lenni, szeretnénk a munkánkban hatékonyak lenni és eredményeket elérni, jó lenne, ha otthon mindig rend és tisztaság lenne, ha nem lenne tele a szennyes kosár, nem állna halomban a mosogatnivaló, minden este vacsora lenne főzve, és még többször lenne sütiillatú az otthonunk, és mindezek mellett jól esne egy masszázs, egy kis kikapcsolódás és több én-idő. Bárcsak több idő jutna a barátokra, a szórakozásra, a kultúrára… nem beszélve arról, hogy ha van, akkor mennyire munkás egy párkapcsolat és azon belül is mennyiféle minőségben kellene tudni jelen lenni.

Rengeteg elvárást állítunk magunk elé és ne is beszéljünk a társadalmi szintű elvárásokról, amelyek a legkevésbé konstruktívak, sokkal inkább feszültséget és szorongást szülnek.

Természetesen ezek a belső élmények rámutatnak számos olyan értékrendbeli és hitrendszerbeli, tanult, felvett működésre és mintára, amit érdemes (nem feltétlen terápiás jelleggel) megdolgozni és rendbe tenni magunkban – de ez a folyamat egy hosszútávú lehetőség.

Mit tehetünk magunkért az adott pillanatban?

Az ilyen helyzetekben, a kihívások idején, vagy a kimerültség állapotaiban nem sokat segítenek a szürkülő napok. Jó lenne valamibe belekapaszkodni, ami azt üzeni, hogy jól csináljuk, így tovább, kitartás – vagy egyszerűen csak megengedni magunknak, hogy ne csináljuk tökéletesen, mert elég a jól is!

A legcélravezetőbb azonban, ha megtaláljuk azt a módszert, amivel képesek vagyunk energiát mozgósítani és felpezsdíteni magunkat.

 

Van egy rutinom – amit, miután ma is kihúzott a dagonyából bevetettem és segített, hátha jól jön nektek is most, vagy bármikor.

  1. Behunyom a szemem és picit visszahúzódom a külvilágtól.
  2. Elcsendesítem a gondolataimat és nem vagyok sem a múltban, sem a jelenben, csak az itt és most-ban létezem.
  3. Elképzelem, ahogy egyre jobban ellazulok, hogy oldódnak a testem határai, a tér és az idő korlátai. Engedem kiterjedni magam és beletágulni a térbe, ami körülölel.
  4. Majd ebből a végtelen térből elkezdem behívni magamba a végtelen energiát, ami átjár, feltölt és támogat a továbbiakban.
  5. Vadnarancsot inhalálok kb 3 percig, csukott szemmel, mély nyugodt légzésekkel. Nem viszek tartalmat, gondolatot, érzést bele az illatba, csak hagyom, hogy azt adja, amit ma éppen adni tud. Befogadom.
  6. Talpakra, tarkómra, csuklómra teszek a Motivate keverékből, picit ezt is inhalálom, de van, hogy a Balance vagy Adaptív olajokra cserélem. Ezek már mint egy pavlovi reflex kiváltja a működések szintjén azokat a tartalmakat, amelyekkel megtöltötte őket az a szándék és cél, amire megalkották – na meg amire a vegyületeik szerint hivatottak.
  7. Fejben összeszedem, hogy mit várok ma magamtól és rendszerbe teszem a napom. Felállítom a prioritásokat és előre az kerül, hogy minden közben jól érezzem magam.
  8. Emlékeztetem magam arra, hogy elég a jó is és arra törekszem, hogy lazán és könnyedén viszem végig a napot
  9. Beveszem a Mito2Max kapszulákat (2), mert felpörget és pótolja a hiányzó energiát, miközben fejben és lélekben is emel.
  10. Az ezt követő reggeli rutint után (ami sokkal jobb hangulatban telik és meghatározza a kisfiam napját is) pedig valamilyen virágolajba burkolom magam, jellemzően ez nekem a jázmin, vagy a rózsa.
  11. A pomanderembe teszek a Motivate blendből (vagy amit használtam) hogy, ha kizökkenek, emlékeztessen arra, amit reggel elhatároztam.

Enélkül az ilyen napokon ki sem teszem a lábam.

Ez a rutin egyébként bármikor pár perc alatt elvégezhető és nem csak reggel. A stresszes helyzetekben, a nehéz pillanatokban ha az olajaiddal félre tudsz vonulni és eszközként tudod őket alkalmazni, nagyon sokat hozzátesz majd ahhoz, hogy hogyan éled meg az adott pillanatot, napot. Hogyan veszed fel az eseményeket, hogyan reagálsz, miként válaszolsz arra, amit éppen eléd hoz az élet.

De ne hidd el nekem! Tedd próbára!

Az önszeretet gesztusai

Az önszeretet eszközei és gesztusai magunk felé –

Számomra egy nagy kihívás volt szeretni magam, adni magamnak. Sokáig az, ahogyan kiálltam magamért, ahogy képviseltem magam, ahogy gondolkodtam önmagamról éppen emiatt – nagyon destruktív volt. Magamra nézve és másokra nézve is sokszor.

Észrevettem, hogy hatással van az önképemre és a lehetőségeimre, de az emberi kapcsolataimra, a gondolkodásomra, az egész életem alakulására is az, hogy az önmagam iránt érzett szeretet hiánya által hogyan pozicionálódom, hogyan vagyok jelen, működöm a helyzetekben, kapcsolatokban és mennyire más lenne az önszeretet állapotából teremteni az életem.

Miért nem szerettem magam? Mert egy sok tekintetben mérgező, nehéz, hiányokkal, veszteségekkel, fájdalmakkal, traumákkal teli háttérből jövök – amit persze sokan elmondhatunk magunkról. De ez egy idő után nem kifogás.

Mégis: a megszokott “nem szeretet” energia tovább működtetése sok ember életét mérgezi, miután már kilépett a mérgező kapcsolódásból: nem szereti magát, mert nem tudja értékesnek és jónak látni magát, talán azt sem tudja, hogy hogyan kell táplálón és konstruktív módon szeretni, nem pedig destruktívan (ami alapvetően nem is szeretet) – hisz mások voltak az önértékeléséhez és önképéhez kapcsolódó mintái.

Sokszor azt választjuk önképnek, amit mások mondanak nekünk magunkról, ahelyett, hogy azt látnánk és választanánk, aki vagyunk, ÉS lehetünk. Ezzel szabjuk a legnagyobb korlátokat magunknak a különböző életterületeken való növekedés tekintetében.

Áldozattá tesszük magunkat. És amíg abban vagyunk, hogy az, ahogyan vagyunk, vagy az, ahol tartunk az életben mások hibája (a háttéré, a körülményeké, a családé, a főnöké, a párkapcsolaté stb) – addig azon kívül, hogy rosszul érezzük magunkat, blokkoljuk is a cselekvőképességet és a teremtő erőt. Felelősségvállalás nélkül önmagunkért, a tetteinkért, a gondolatainkért – mindazért, amik vagyunk, amit és ahogyan cselekszünk – nem lehet fejlődni.

Persze, ez egy nem tudatos döntés és választás legtöbbünknél. Sokféle hatás következményeként vesszük magunkra a ön(nem)szeretet működéseit:

 

  • családi mintákban
  • sérülésekben
  • egy rossz párkapcsolatban
  • anyaként
  • gyerekként
  • önmagunkkal való kapcsolatunkban

 

Egészen addig tesszük ezt, amíg nem ismerjük fel, hogy ez:

 

  1. ez a magunkra vett hiedelemrendszer és a belőle fakadó kép, illetve folyamatok magunkkal kapcsolatban hamis és destruktív,
  2. ennek romboló hatása a választott viselkedésünkre, magatartásunkra, cselekvéseinkre, teremtéseinkre,

elválaszt a megelégedettség állapotától és annak lehetőségétől, hogy egy önszerető és ezáltal az életünket tekintve konstruktív létállapotba érkezzünk, amiben épülhetünk és növekedhetünk, letéve a korlátozó hiedelmeket és hitrendszereket.

Az önmagunknak adás képessége hatalmas érték. Annak az alap kapcsolatnak a gyógyítása, amelyből minden más kapcsolat és kapcsolódás teremtődik. Ennek a kapcsolatnak a gyógyítása esetünkben ezért is szerencsés, mert vannak olajaink, amelyek az erre való irányultságainkat a belső munkában még támogatják is.

Olajokat használni lehetőség. Eszköze lehet az önszeretetnek és egyben egy gesztusa is. Miért?

 

  • magad felé fordulsz egy illattal
  • kapcsolódsz magaddal
  • emeled a tudatosságod
  • dolgozol egy illattal magadon
  • gondoskodsz magadról általa
  • gyógyítod magad vele
  • változol a hatására
  • a te változásoddal változik az egész életed (a kapcsolataid, a környezeted, a működéseid, a választásaid, a döntéseid)

…szóval SZERESD MAGAD OLAJOKKAL! (first step)

Amit ajánlok közülük:

majoranna, teafa, cédrusfa, szegfűszeg, rózsa vagy geránium – ezek mind a korlátozó hitrendszerek falait oldják és tágítják a határaidat. A SZŰK-SÉG-BŐL a BŐ-SÉGBE és határtalanságba segítenek, ha választod azt, hogy megfejlődöd ezt.

Neked miben változna ezáltal az életed?

Az idegtudomány 7 alapelve, ami a coachingban is működik

Egy coachnak az a feladata, hogy elősegítse és megkönnyítse a kliense számára a változás folyamatait 3 fontos területen:

  • gondolkodás (hiedelmek és attitűdök)
  • érzelmek (több tudatosság és rugalmasság)
  • viselkedés (új, egészséges szokások).

A coaching folyamata fejleszti a tartós változás támogatásához szükséges mentális készségeket, mint például az:

  • éberség
  • öntudat
  • motiváció
  • rugalmasság
  • optimizmus
  • kritikus gondolkodás
  • stresszkezelés

Különösen az életvezetési és wellness coachingban jelenik meg erőteljes beavatkozásként, amelyek segítenek a coaching alanyának a fenntartható változás kezdeményezésében és fenntartásában.

Mi köze az idegtudománynak a coachinghoz?

Eric Kandel 2000-ben elnyerte a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat a neuronok memóriatárolásával kapcsolatos kutatásaiért.

Néhány évvel a Nobel előtt Kandel írt egy tanulmányt “A pszichiátria új szellemi kerete” címmel. A tanulmány elmagyarázta, hogy az idegtudomány hogyan nyújthat új képet a mentális egészségről és jólétről.

Kandel tanulmánya alapján a Yale Orvostudományi Iskola kutatói az agyalapú terápia hét alapelvét foglalták össze pszichiáterek, pszichológusok és terapeuták számára.

Ezeket az elveket aztán gyakorlati alkalmazásokká alakították át az egészségügyi és wellness, üzleti és életvezetési tanácsadók (coachok) számára.

Az egyik alapelv a következő:

“Minden mentális folyamat, még a legbonyolultabb pszichológiai folyamatok is, az agy működéséből származnak.”

A másik pedig:

“Amennyiben a pszichoterápia vagy a tanácsadás hatékony . . . feltehetően tanulási folyamat támogatásával válik azzá, olyan génexpressziós változásokat idéz elő, amelyek megváltoztatják a szinaptikus kapcsolatok erősségét.”

Ez azt jelenti, hogy az emberi interakciók és a tapasztalatok befolyásolják az agy működését.

Az agyi változásnak ez a fogalma ma már jól megalapozott az idegtudományban, és gyakran neuroplaszticitásnak nevezik.

Bőséges idegtudományi kutatások támasztják alá azt az elképzelést, hogy agyunk egész életünk során alkalmazkodó-, és változóképes marad.

Íme egy összefoglaló Kandel, Cappas és kollégái gondolatairól és arról, hogyan lehet az idegtudományt alkalmazni a terápiában és a coachingban.

Az idegtudomány hét alapelve:

  1. Mind a természet, mind a nevelés győzedelmeskedik.

Mind a genetika, mind a környezeti hatások kölcsönhatásba lépnek az agyban, hogy formálják azt és befolyásolják a viselkedésünket.

A terápia vagy a coaching stratégiai és célirányos “környezeti eszköznek” tekinthetőek a változás elősegítésére, és hatékony eszköz lehet az idegpályák alakítására.

  1. A tapasztalatok átalakítják az agyat.

Agyunk olyan érzelmekkel és emlékekkel kapcsolatos részei, mint a pre-frontális kéreg, az amygdala és a hipokampusz, nem kötöttek. Az agy alakítja és hangolja kapcsolatait a külvilágból érkező tapasztalatainkra reagálva.

  1. Az emlékek tökéletlenek.

Emlékeink soha nem adnak tökéletes beszámolót a történtekről. Az emlékeket minden alkalommal, amikor felidézzük, újraírjuk, attól függően, hogy hogyan, mikor és hol szerezzük be őket.

Például egy kérdés, fénykép vagy egy adott illat kölcsönhatásba léphet egy emlékkel, ami azt eredményezi, hogy a visszahívás során átalakul, módosul.

Az élettapasztalatok növekedésével narratívákat szövünk az emlékeinkbe. Az életünk történetét mesélő önéletrajzi emlékek mindig önreflexióval szemlélendők, pontosan azért, mert az önérzetünk is alakítja azokat.

Tudatosan vagy sem, a képzeletet arra használjuk, hogy újra felfedezzük, alakítsuk a múltunkat, és ezzel együtt fürkésszük a jelenünket és a jövőnket.

  1. Az érzelem az emlékezet kialakulásának alapja.

Az emlékek és az érzelmek egymással összefüggő idegi folyamatok.

Az amygdala, amely szerepet játszik az érzelmi aktivitásban, közvetíti a memória konszolidációjához nélkülözhetetlen neurotranszmittereket. Az érzelmi megérintődés képes aktiválni az amygdalát, ami aztán modulálja a memória tárolását.

A kutatások azt sugallják, hogy mindannyian sokféle forrásból építjük fel az érzelmeket: fiziológiai állapotunkból, a “külső” környezetre adott reakcióinkból, tapasztalatainkból és tanulásunkból, kultúránkból és neveltetésünkből.

  1. A kapcsolatok adják a változás alapját

A gyermekkori és felnőttkori kapcsolatok képesek pozitív változásokat kiváltani.

Néha csak egy ember szeretetére, gondoskodására vagy figyelmére van szükség ahhoz, hogy segítsen a másiknak jobbra változni.

Egy coaching folyamatban létrejövő kapcsolat képes segíteni az ügyfeleket az idegrendszeri folyamatok módosításában és az érzelmi szabályozás fokozásában.

  1. Az elképzelés és a cselekvés nagyjából ugyanaz az agyban.

A mentális képek vagy vizualizációk nemcsak ugyanazokat az agyterületeket aktiválják, mint a tényleges viselkedés, hanem felgyorsíthatják egy új készség elsajátítását is.

Egy másik élet elképzelése ugyanolyan sikeresen hívhatja elő a változást, mint a tényleges élmény.

  1. Nem mindig tudjuk, mit “gondol” az agyunk.

A tudattalan folyamatok nagy hatással vannak gondolatainkra, érzéseinkre és cselekedeteinkre. Vannak, akik merik ezt %-ban meghatározni, ezt azonban kerülném.

Az agy képes feldolgozni a nonverbális és tudattalan információkat, és ezek az információk befolyásolják a terápiás, segítő és egyéb kapcsolatokat, folyamatokat. Lehetséges reagálni a tudattalan észlelésekre anélkül, hogy tudatosan megértenénk a reakciót.

Röviden: A neuroplaszticitás mögött meghúzódó állítás az, hogy az agy olyan kommunikációs útvonalakat hoz létre, amelyek segítenek a gyakori gondolatok és viselkedések leghatékonyabb kialakításában. Minél többször ismételünk meg egy gondolatot vagy tevékenységet, annál könnyebben elérhetővé válnak ezek az utak. 

Ha felismerjük, megértjük, átkeretezzük a megváltoztatni kívánt gondolkodási mintákat, érzelmi működéseket, viselkedéseket és fiziológiai folyamatokat, akkor képessé válhatunk arra, hogy áthuzalozzuk az agyunkat, megváltoztassuk az idegpályákat, vagy újakat alakítsunk ki. Minél többet foglalkozunk az agyunkkal és minél többet dolgoztatjuk a változás céljainak elérése érdekében, annál hatékonyabbá válik abban, hogy (a neuroplaszticitásnak köszönhetően) kövesse ezeket az új mintákat, törekvéseket. Ennek a folyamatnak az előidézése és segítése a coaching (bizonyos értelemben nevezhető mentális edzésnek) lényege, sikerének záloga.

Mivel ennek az oldalnak az alcíme coaching & oils, nézzük, hogy hogyan és miben tudnak az olajok bekapcsolódni a neuroplaszticitás témájába.

Illóolajok és neuroplaszticitás

Ahhoz, hogy az agyunkat formálni, alakítani tudjuk – ha úgy tetszik használjuk tudatosan a neuroplaszticitását, alkalmazhatunk illóolajokat is.

A neuroplaszticitás illóolajai ideális eszközök az agy támogatására, mivel a belégzésük által közvetlenül az agyba juttatjuk őket, ahol kifejtik aztán jótékony hatásaikat. Helyileg is alkalmazhatók az agy bizonyos területeinek stimulálására például a bedörzsölés által.

Használhatjuk arra az illóolajok vegyületeit, hogy megfelelő feltételeket teremtsünk az agyunk jól működése számára.

Amire agyunknak szüksége van:

  1. Glükóz – A glükóz az agy üzemanyaga, és az agynak állandó és folyamatos glükózellátásra van szüksége a megfelelő működéshez. A test teljes glükóztartalmának körülbelül 30% -át használja fel az agyunk. Amellett, hogy az agy neuronjainak alapvető üzemanyagforrása, a glükóz- és inzulinválaszok jelentős hatással vannak az aminosav-szállításra a vér-agy gáton keresztül. A megfelelő glükóz-anyagcsere kritikus fontosságú a kiegyensúlyozott neurokémia szempontjából. Ezért fontos, hogy a vér glükózszintje (az úgynevezett vércukorszint) kiegyensúlyozott és állandó maradjon az optimális agyműködés érdekében. A kiegyensúlyozott vércukorszint támogatója a fahéj olaj, de közvetett módon használhatjuk a grapefruit és az muskotályzsálya olajat is. Előbbi a májon keresztül fejti ki hatását: A máj a szervezet glükóz (energia) tartályaként működik, és segít fenntartani az állandó  vércukorszintet azáltal, hogy kiegyensúlyozza a glükóz felvételét, tárolását és felszabadulását a szervezet energiaszükségletétől függően. Pontosabban, a felesleges glükózt eltávolítja a vérből, és glikogénné (a glükóz tárolási formájává) alakítja, amelyet aztán tárol. Amikor a vércukorszint csökken, a máj elindítja a glikogenolízisnek nevezett folyamatot, ahol a glikogén visszaalakul glükózzá, és fokozatosan felszabadul a véráramba, amíg a szintek meg nem közelítik a normál tartományt. Ha a szervezet glikogénraktárai csökkennek, a máj segít a glükóz előállításában a glükoneogenezis néven ismert folyamat révén, vagy más cukrok glükózzá alakításával. 

A muskotályzsálya: A vércukorszint egyensúlyhiánya kimerítheti a mellékveséket. Például egy cukros étel elfogyasztását követően megugrik, majd gyorsan összeomlik a vércukorszint. Ekkor a mellékveséknek kortizolt kell felszabadítaniuk a vércukorszint stabilizálása érdekében. Hasonlóképpen a stresszhormonok, például az adrenalin (epinefrin) növelhetik a vércukorszintet, hogy megfeleljenek a szervezet energiaigényének. A napi szinten tapasztalható, jelentős mértékű stressz hatására túlzott mennyiségű kortizol termelődik. Minden stresszválasz hatással van a vércukorszintre. A kimerült mellékvesék hosszútávon azonban kevesebb kortizolt termelnek és alacsonyabb vércukorszintet eredményeznek.

  1. Oxigén – egész szervezetünkben leginkább az agynak van szüksége az oxigénre. Ha eltekintünk a szélsőséges esetektől, akkor is tudjuk, hogy a legkisebb oxigénhiány (pl: rosszul szellőztetett iroda) következtében is koncentráció zavarok fordulhatnak elő és romlik a mentális állóképesség és teljesítés. Az agyi oxigénhiány súlyos állapot, aminek hátterében több kiváltó ok is állhat – ezekre most nem térek ki. Ami számunkra fontos az az, hogy amennyiben változtatni szeretnénk érzelmi állapotunkon, viselkedésünkön, gondolkodásmódunkon, megtehetjük, hogy az oxigén felvétel fokozásával is kiegészítjük ezt a folyamatot. Minél több friss levegőn való tartózkodás, jól szellőztetett környezet – támogatni fog abban, hogy kilépjünk a kognitív és emocionális mintáinkból, merevségeinkből, elakadásainkból. A borsmenta illóolaj és az egyensúly keverék például segít abban, hogy növekedjen egész szervezetünk oxigénfelvevő képessége és ezáltal fokozzuk a mentális teljesítőképességünket.
  1. Serkentés – Bizonyos illóolajok felhasználhatók arra, hogy gyengéd stimulációt biztosítsanak az agy bizonyos régióiban annak érdekében, hogy aktiválják a stimuláló információk feldolgozásához használt idegpályákat. Ezekben az útvonalakban megerősödnek a neuronális kapcsolatok, és új kapcsolatok jönnek létre. 

Ezeken kívül pedig a hangulati és érzelmi hatásait használhatjuk ki az illékony vegyületeknek, amelyek támogatnak az érzelmi kiegyensúlyozottság elősegítésében és megtartásában, a stressz, csökkentésében és hangulatunk emelésében. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a szubtilis aromaterápia lehetséges eszközeit alkalmazva, dolgozzunk tulajdonképpen agyunk áthuzalozásán.

Ha érdekel a téma tarts velem a következő blogbejegyzésemben is.

10 módszer a dopamin és a szerotonin szint növeléséhez

A neurotranszmitterek olyan kémiai hírvivők, amelyek elektromos jeleket hordoznak az agy neuronjai között. A dopamin és a szerotonin két fontos neurotranszmitter a mentális egészség szempontjából. Befolyásolják a hangulatot, a memóriát, az alvást, a libidót, az étvágyat és még sok mást.

Az egyensúlyhiányok hozzájárulhatnak a függőségekhez, a hangulati állapotokhoz, a memóriaproblémákhoz és a figyelem különböző típusú és mértékű zavaraihoz.

Az elmúlt évtizedekben a világon nőtt a szerotonin és a dopamin egyensúlyhiány kezelésére szolgáló gyógyszerek száma. Ezek a receptek számos mentális egészségi állapot tüneteit kezelhetik. Mégis hosszú listájuk van a lehetséges mellékhatásokról, a szédüléstől az álmatlanságig. Hatékonyságuk személyenként is változik.

Vannak, akik ki akarnak próbálni néhány nem gyógyszeres kezelést, mielőtt elköteleznék magukat a gyógyszeres kezelés mellett. Mások gyógyszert szednek, de más stratégiákkal szeretnék kiegészíteni, felváltani. Megint mások csakis a természetes megoldásokat keresik.

Az alábbiakban bemutatom a dopamin és a szerotonin növelésének 10 lehetséges módját, amelyek nem igényelnek semmilyen tablettát:

1. TESTMOZGÁS

A napi legalább 30 perces rendszeres testmozgás javítja az ember általános hangulatát. A kutatások kimutatták, hogy a hosszú távú kardiovaszkuláris testmozgás növeli az agy szerotoninszintjét. A szerotonin csökkentheti az rossz hangulatot, komorságot, valamint a depresszió tüneteit. Derűs hangulatot teremt.

2. TÖLTS IDŐT A TERMÉSZETBEN

A korábbi generációkban az emberek idejük nagy részét a szabadban töltötték. Manapság sokan beltérben dolgoznak, mesterséges megvilágítás mellett egy íróasztalnál ülve. A kutatók azt találták, hogy ha akár csak öt percet is szabadban, természetes környezetben töltünk, az javíthatja a hangulatot, növelheti a motivációt és növelheti az önbecsülést. A napfényben eltöltött idő korrelál a szerotoninnal és a dopamin szintézissel. Még egy rövid séta a parkban is javíthatja jóllétünket.

3. TÁPLÁLKOZÁS

Az étrend befolyásolhatja az ember mentális egészségét is. A kávé növeli a szerotonin és a dopamin szintjét … mindaddig, amíg fogyasztjuk. A kávézási szokás felfüggesztését követően azonban csökkenni fog az öröm hormonjainak jótékony hatása.

Az agy, amely hozzászokott a neurotranszmitterek magas szintjéhez, úgy fog működni, még normál szerotonin és dopamin szint mellett is, mintha belőlük hiány lenne. Akár 12 napig is eltarthat amíg az agy visszatér a normál állapotába.

Az omega-3 zsírsavak a természetes módon növelik a szerotoninszintet. Segítenek a szerotoninnak az idegsejt-receptorok aktiválásában, megkönnyítve a hasznosulást. Számos tanulmány kimutatta, hogy az omega-3 zsírsavak segítenek csökkenteni a depressziós tüneteket. Az omega-3-at hidegvízi halakban, például lazacban találhatjuk meg.

Az internetes pletykákkal ellentétben a pulyka fogyasztása nem emeli meg az agy szerotoninszintjét. Sokan úgy gondolják, hogy a triptofánban gazdag ételek fokozhatják a hangulatot, mivel az agy triptofánt használ a szerotonin előállításához. A triptofán azonban számos más aminosavval versenyez az agyba történő eljutáshoz. Mivel alacsonyan van a test prioritási listáján, általában veszít.

Ennek ellenére fontos, hogy legyen némi triptofán az étrendben. Ha nincs elég, a szerotoninszint csökkenni fog. Ha több triptofánra van szükséged, akkor keményítőtartalmú ételeket, például teljes kiőrlésű kenyeret, burgonyát és kukoricát fogyaszthatsz.

4. MEDITÁCIÓ

A meditáció a nyugodt és koncentrált jelenlét gyakorlása. Gyakran légzéstechnikák kísérik. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a meditáció növeli a dopamin felszabadulását. Enyhítheti a stresszt és megteremtheti a belső béke érzését.

5. HÁLA

Tudományos kutatások kimutatták, hogy a hála hatással van az agy önjutalmazó rendszerére. Ez korrelál a dopamin és a szerotonin felszabadulásával. A hála közvetlenül kapcsolódik a megnövekedett boldogság és megelégedettség érzésekhez.

Számos tanulmány készült a “három áldás gyakorlatának” nevezett módszerről. Egy héten keresztül minden este leírsz három dolgot, amiért hálás vagy. Azok az emberek, akik rendszeresen elvégzik ezt a gyakorlatot, általában több boldogságról és kevesebb depressziós tünetről számolnak be. 

6. ILLÓOLAJOK

Minden illóolaj növényekből származik. Ezek az olajok gyakran gyógyászati tulajdonságokkal rendelkeznek. Egy tanulmány megállapította, hogy a tömjén, a bergamott, a levendula és a citrom illóolajok különösen hasznosak a hangulatunk emelésének szempontjából. A szaglásod segítségével arra késztetik az agyadat, hogy felszabadítsa a szerotonint és a dopamint.

Megjegyzés: Mindig CPTG minősítéssel ellátott olajat juttass a szervezetedbe. Ez garantálja, hogy semmilyen vegyszer, toxikus anyag, oldószer, növényvédő stb. nem kerül a szervezetedbe és nem károsítja az ideg-, vagy endokrin rendszered. Bár az illóolajok természetesek, tudni kell bánni velük. Ha tanácsra van szükséged, kérj térítésmentes konzultációt!)

Tömjén olaj

A tömjén vegyületein keresztül segít az érzelmek kezelésében. Az idegrendszer kiegyensúlyozását és megnyugtatását elősegítő aldehideknek és észtereknek nevezett vegyületeken keresztül éri el hatását. A nyugalom és a szorongás csökkentése érdekében bemasszírozva és inhalálva is alkalmazzuk.

Citrom esszencia

A friss citrom héjából kinyert illóolaj belélegzése gyorsan emeli a hangulatunkat. Ha kimerültnek érzed magad vagy nagyon leengedtél, ez az olaj ideális számodra. A citromolaj belélegzése erősíti a figyelmet és növeli a tanulási teljesítményt. Az általában antiszeptikus és gombaellenes tulajdonságairól ismert citromolaj segíthet megtisztítani az elmét is, tisztább gondolatokat és jobb problémamegoldást tapasztalhatunk. 

Muskotályzsálya

Ezt az illóolajat a salvia sclarea nemzetség rügyeiből és leveleiből nyerik ki. A Földközi-tenger körül termesztik, leginkább Spanyolországban és Olaszországban. Gyakran használják női hormonális kibillentségek és fájdalmas menstruációs tünetek enyhítésére. A muskotályzsályának azonban hihetetlen érzelmi előnyei vannak, beleértve a stressz csökkentését, a relaxáció érzésének megteremtését. Ezeken kívül természetes antidepresszáns is. A muskotályzsálya belélegzése csökkenti a kortizol szintet és növeli az 5-HT-t, amelyek szerotonin receptorok.

7. CÉL ELÉRÉSE

Amikor elérjük az egyik célunkat, az agyunk dopamint szabadít fel. Az agy nagyon kellemesnek találja ezt a dopaminlöketet. Tulajdonképpen dopamint keres azáltal, hogy egy másik cél érdekében kezd eldolgozni. A nagyobb célok általában a dopaminszint  növekedésével járnak. A legjobb azonban, ha kis célokkal kezdünk, hogy javítsuk a siker esélyeit. A rövid távú célok összeadódnak egy hosszú távú cél (és egy nagyobb jutalom) elérésének reményében. Ez a minta folyamatosan felszabadítja a dopamint az agyadban. Nevezhetjük a motiváció és siker kémiai képletének is.

8. BOLDOG EMLÉKEK

A kutatók megvizsgálták a hangulat és a memória közötti kölcsönhatást. Az elülső cinguláris kéregre, az agynak a figyelemhez kapcsolódó régiójára összpontosítottak. A szomorú emlékeket átélő és hordozó emberek kevesebb szerotonint termeltek abban a régióban. A boldog emlékekből táplálkozó emberek pedig több szerotonint termeltek.

9. ÚJDONSÁG

Az agy a dopamin felszabadításával reagál az újszerű tapasztalatokra. Természetesen növelheted a dopamint, ha új tapasztalatokat keresel. Bármilyen tapasztalat működni fog. Tehetsz valami egyszerűt, például egy új hobbit keresel vagy új recepttel kísérletezel. De, kipróbálhatsz valami különlegeset is, mint például az ejtőernyőzést. Minél kevésbé ismeri a tevékenységet az agyunk, annál valószínűbb, hogy dopaminnal jutalmaz majd.

10. belső munka

A kutatások azt mutatják, hogy ha megváltoztatjuk a hangulatunkat, kedvezően befolyásolhatjuk a szerotonin szintézisét az agyban. Ez azt jelenti, hogy a hangulat és a szerotonin szintézis kölcsönösen befolyásolja egymást. A különböző segítő beszélgetések, terápiák, coaching folyamatok segítenek abban, hogy kialakítsd az eszköztárad a viselkedésed, érzelemkezelésed, megoldóstratégiáid tekintetében. Segítenek abban, hogy jobban érezd magad és javítani tudj a hangulatodon. Ilyen módon közvetetten segíthetnek abban, hogy természetes módon emeld a szerotonin szintjét szervezetedben a felismerések, a megértések, „aha” élmények által.

A negatív gondolatokról pozitívan

A negatív gondolkodás átprogramozása az egyik meghatározója a tudatos életvezetésnek. Nem beszélhetünk tudatos életvezetésről, amíg nem vagyunk urai az elménknek és a gondolatainknak. Mindazzal együtt, hogy érdemes ügyelni rá, hogy a szemlélet- és gondolkodásmódunk formálása ne forduljon át a toxkus pozitivitás ártalmas működésébe.

 Az elménk alapvetően hangsúlyosabban és erőteljesebben reagál a negatív ingerekre, mint a pozitívakra. Érthető, hogy miért alakulhatott így, ha picit visszatekintünk az őseinkre. Túlélésük záloga volt, hogy minden veszélyre, lehetséges fenyegetettségre, környezeti hatásra, következményre felkészüljenek. Aki megfelelően hangolta rá magát a negatív eshetőségekre, annak nagyobb volt az esélye a túlélésre. 

Ugyanakkor a pozitív gondolkodás háttérbe szorult, hiszen kevesebbet nyomott a latba – nem volt jelentős szerepe a fennmaradásban. 

De nézzük csak meg mi történik napjainkban?

Miközben mindenhonnan ömlik a “gondolkodj pozitívan” szlogen, a hírműsorok, az újságok, a hírfolyamok telindes tele vannak negatív hírekkel – ami pontosan arra apellál, hogy valójában az emberek a negatív történésekre, eseményekre, félelmet keltő hírekre, vészhelyzetekre sokkal fogékonyabbak, figyelmüket sokkal inkább megragadja, mint a pozitív tartalmak. Tulajdonképpen még az egészséges életmód képviselői is sokszor a betegségektől való félelmekre, a mentorok a kudarctól való félelemre, sorolhatnám. De miért? Leginkább a félelmeinken aggodalmainkon keresztül vagyunk leginkább befolyásolhatóak és manipulálhatóak. Mégis… az edukáció tekintetében egy fontos eszköz megmutatni, hogy mit cserélhetünk fel valami jobbra, ami az előnyünkre válik. 

Az jut eszembe erről, hogy a negatív gondolkodás egy tipikus példája annak, amikor akár kollektív szinten, akár egy-egy családfában kirajzolódik egy negatív minta. 

Akkor tudunk rajta változtatni, ha:

  • először is felismerjük (észleljük és tudatosítjuk a működést)
  • elismerjük (mikor és miért volt ennek létjogosultsága)
  • megértjük (miben játszott szerepet, miért volt fontos)
  • aztán megváltoztatjuk (mert már nincs jelentősége, szerepe, helye – hiszen nem áll fent az eredeti szituáció)

Ma már nincs szükségünk arra, hogy folyton a veszélyekre figyeljünk. A jóléti társadalom többé kevésbé a kényelmet, biztonságot, ellátottságot megadja – legalábbis az eddig ismert világ. Tehát a negatív gondolkodás nem jelenti a túlélés eszközét, sőt inkább tapasztaljuk negatív hatásait.

Mit hoz magával a negatív gondolkodás? 

  • bizonytalanság érzés
  • félelem, szorongás
  • aggodalom
  • döntésképtelenség
  • cselekvőképesség csökkenése
  • szűkülő látókör
  • céltalanság
  • önértékelési és önbizalom hiánya
  • az életbátorság elvesztése
  • kezdeményező kedv hiánya
  • minőségi kapcsolódások romlása

sorolhatnánk…

Mit tehetünk? 

Egyrészt kicsit átkeretezhetjük magát a negatív gondolkodást és tekinthetünk rá eszközként, amit akkor használunk, amikor annak valóban helye és ideje van:

  • felkészülés a kihívásokra
  • stratégiák meghatározására
  • ösztönözhet információ szerzésre 
  • motiválhat képességek fejlesztésére, tudás szerzésre
  • rávilágíthat hiányokra, hiányosságokra, gyengeségekre, amin dolgozni kell

Aztán pedig az önfegyelmezés és a tudatosság eszközeivel le kell tennünk, mert jelenlegi életünkben kontraproduktív.

A negatív gondolkodás a múlt tapasztalataiból, a jövőbe vetített félelmekből, aggodalmakból és szorongásból táplálkozik. A pozitív gondolkodás ezzel szemben azt jelenti, hogy itt vagyok a jelen pillanatban. A múltból a tanulságokat hordozom, a jövőben pedig a lehetőségeket látom és tudatában vagyok annak, hogy mindezeket az információkat a sorsom alakítására használhatom fel. A tényeket szemlélem és megpróbálok az ingerekre nem reagálni, hanem adekvát válaszokat adni. 

A negatív gondolkodás kontrollt is jelent. Sokan, akik negatívan gondolkodnak, azért gyártanak különböző negatív szcenáriókat, mert az az illóziójuk, hogy így irányításuk és felügyeletük alatt tarthatóak az események. Azonban ez tévedés. 

A jövő ritkán hozza épp azt és épp úgy, ahogy számítunk rá. 

Amikor azon dolgoztam, hogy áthangoljam magam és elengedjem a negatív gondolkodást és az ezzel járó kontrollkényszert, feladtam a bizonytalansággal szembeni ellenállásom.

A változás az egyetlen állandó az életünkben. Ezt el kell fogadni és, ha szükséges, akkor növelnünk kell a tűrőképességünket azokban a helyzetekben, ami beindítja a negatív gondolkodás és a szorongás spirálját.

Bizonyos kérdéseket megválaszolatlanul kell hagyni és nincs értelme firtatni az elme által gyártott eshetőségeket.

Ez a folyamat abban is segít, hogy kicsit kilépjünk a fejünkből, a folytonos gondolkodásból, túlgondolásból és felvállalva sebezhetőségünket közelebb lépjünk az élethez a szív kapuján át.

Engedjük történni velünk az élet áramlását – vállalva a rizikót és közben erősítve a hitünket, a bizalmat önmagunk és maga az élet megtartó ereje iránt. 

Mivel  elég sokáig voltam ebben a működésben, eleinte szükségem volt egy taktikára. 

Edzd meg az elméd!

Azt választottam, hogy minden nap megengedek magamnak 5-10 perc negatív gondolkodást. Amikor a meghatározott időponton kívül jutottak eszembe negatív gondolatok, egyszerűen figyelmeztettem magam arra, hogy ennek most nincs itt az ideje. Ezek a gondolatok és érzések nem szolgálnak engem, nem szolgálják a céljaimat. – ezt minden alkalommal elismétlem magamnak a mai napig, ha felmerülnek negatív gondolatok, érzések. 

Amikor elérkezett, akkor pedig a következőt csináltam: 

  • minden visszatérő negatív gondolatot papírra vetettem
  • aztán felírtam egy lehetséges pozitív változatát
  • a negatívat egy erre kialakított dobozba tettem
  • az összegyűlt negatív gondolatokat, élményeket, eseményeket, reakciókat minden hét végén elégettem annak tudatában, hogy ezeket örökre kigyomláltam magamból. 
  • pozitív megerősítéseket fogalmaztam meg, amelyeket mantráztam, ismételtem és felidéztem, amikor megint feltámadt egy-egy negatív gondolat.

Kicsit más a helyzet a különböző társas helyzetekben, ha azon akarunk változtatni, hogy ne negatív minták szerint reagáljunk. 

Ilyen esetekre asszertív panel mondatokat gyártottam magamnak, amelyek segítenek olyan helyzetekből, szituációkból kilépni, amelyek triggert jelentettek számomra és beindították a negatív működéseket.

A következetesség és a kitartó fegyelem és persze a mindent felülíró erős szándék hatására egyre kevesebb negatív gondolatom volt és a helyzetekben is mind inkább pozitív lett a látásmódom és a hozzáállásom. 

Ennek pedig számos előnyét tapasztaltam: 

  • képessé váltam rá, hogy jó dolgokat és bőséget teremtsek az életemben
  • nőtt az önbizalmam
  • kreatívabbá, motiváltabbá váltam
  • lelkesítettek az új helyzetek
  • lazábban, játékosabban tudok a jövőre tekinteni
  • a félelemeim és aggodalmaim helyett a megvalósítható lehetőségeimre koncentrálok
  • más mintát és megoldóképletet adok tovább a kisfiamnak

A jó hír, hogy ez épp úgy generálja magát egy idő után, mint a negatív gondolat spirálok. 

Ha jó úton jársz a fejlődés és tudatosság útján azt veszed észre:

  • kevesebbet panaszkodsz
  • nem minősítesz sem helyzeteket, sem érzéseket, sem önmagad, sem másokat
  • reálisabban, tényszerűbben gondolkodsz
  • kevesebbet beszélsz a félelmeidről és aggodalmaidról
  • erősebb és magabiztosabb leszel
  • határozottabbá válasz
  • egyre inkább mérséklődik a szorongás
  • múlik az önsajnálat
  • többet mosolyogsz
  • megváltozik a kapcsolódásaid minősége
  • célokról és lehetőségekről beszélsz
  • másokat is lelkesítesz
  • megváltozik a kisugárzásod
  • az élet nem lesz többé félelmetes és veszély hely számodra, hanem a lehetőségek és csodák játszótere lesz

Próbáld ki Te is és változtass a gondolkodásodon. Teremts ezzel pozitív jövőt önmagad és környezeted számára hiszen az életben minden a gondolkodásmódon múlik – ha pedig  szükséged van rá, szívesen segítek új praktikákat, új mintákat kialakítanod. Keress bátran elérhetőségeimen!

Az említett kutatás forrása: dr. John Cacippo kutatása

Megküzdés a szorongással

A szorongások sokfélék lehetnek. Van, amikor csak egy kellemetlen lelki diszkomfort érzést jelent, máskor pedig olyan, mint az egész életre rátelepedő lidércnyomás.

Bár kialakulásának hátterében sok minden állhat, mégis úgy gondolom, hogy felnőttként már a mi felelősségünk az, hogy van-e jól kidolgozott stratégiánk arra, hogy megküzdjünk vele. 

Természetesen van olyan állapot is, amikor lehet, sőt kell és érdemes, szükséges segítséget kérni – ilyen esetben mindenképpen fordulj szakemberhez.

Miért szorongunk?

Minden leegyszerűsödne, ha redukálni tudnánk a szorongás kiváltóját és okozóját egyetlen tényezőként, de sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet – éppen ezért változik az is, hogy kinek milyen eszközök, megküzdési stratégiák működnek a kezelésében. 

Valamikor a kognitív viselkedésterápia, máskor bizonyos gyógyszerek – de van, hogy egyszerű életvezetési módszerek és mindenki számára  elérhető eszközök, természetes megoldások is célravezetőnek bizonyulnak.

A szorongás hátterében állhat egy tanult viselkedési forma. Általában gyermekkorban az alkalmazkodást szolgálja – amit érdemes és lehetséges meghaladni, amikor már magunk irányítjuk az életünket és nincs szükségünk tovább erre a megküzdési stratégiára. Ilyenkor kitartóan és elszántan arra érdemes törekedni, hogy módszeresen kigyomláljuk magunkból.

Lehet a szorongás a stresszes életvitel következménye, amikor a túlzott munkatempó, az anyagi vagy családi problémák idegőrlő hatásai kezdenek visszacsapni. Ilyenkor alakulhatnak ki jellemzően az egyensúlyvesztések, alvási- és étkezési zavarok. Ezek az átmeneti, vagy konkrét állapotokhoz, eseményekhez köthető szorongásos problémák. 

Olyan is előfordul, hogy a szorongás kísérő tünete a különböző neurodiverz működéseknek depressziónak, pánikbetegségnek, Asperger-szindrómának, SPD-nek, ADD/ADHD-nek, vagy az autizmus spektrumzavarnak.

Ezekben az esetekben is lehetséges a kognitív viselkedés terápiát és a fejlesztő folyamatokat kiegészíteni az öngondoskodás körébe tartozó eszközökkel. 

A jelen feláldozása a jövő és a múlt oltárán

 A szorongó ember általában nincs a jelenben. Életerejét felemészti a múlton való rágódás, vagy a jövő iránt érzett aggodalmak. Ezek bizonyos mértékig a tudatosság fejletlenségére, az önismeret  és/vagy az önfegyelmező, önkontrolláló képesség hiányára utalnak. 
Eluralkodnak a negatív tanult, vagy felvett viselkedés és gondolkodási minták ennek következtében a szorongás pedig megbénítja cselekvőképességet, számos további negatív működést, érzelmi állapotot idézve elő. 

Milyen eszközök vannak a szorongás csökkentésére?

Ma már nincs hiány a különböző önsegítő könyvekből illetve orvosi-, vagy alternatív terápiás módszerekből, önismereti eszközökből, amelyek célja a szorongással való egyéni megküzdési stratégiák kialakítása. 

Jóga és légzőgyakorlatok

A jóga egyik pozitív hatása, hogy kiegyensúlyozza az idegrendszer működését. A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszeri tónusban harmóniát teremtve segít abban, hogy csökkentsük aggodalmainkat, félelemeinket, szorongásainkat. 

Az érzelmi állapotainkat leképező testtartás, vagy légzésminta megváltoztatása visszahat arra, ahogyan érezzük magunkat. A mozgás segíthet abban, hogy az izmainkban tárolódó feszültségektől, görcsöktől, ellenállásoktól megszabaduljunk.

Emellett a jóga eszköztárának további tagjai, mint a relaxáció és a meditáció elősegíti az önmagunkkal való kapcsolódást, fejleszti a jelenben való lét képességét, elősegíti az önismeretet és nagyszerűen támogatja a belső munkát – akár az önszabályozás, akár a működési módok megváltoztatása, vagy tudattalan működéseink mintázatainak fel- és megismerése a cél.

Illóolajok

Az aromaterápia alapvető hatása az, hogy az illat aktiválja az orr receptorait, ennek hatására pedig a szaglóidegek kommunikációs folyamatot indítanak az agy limbikus rendszerével, amely az érzelmeket irányítja. Az illóolajok megváltoztatják a szervezet neurokémiáját, így széles körű előnyökkel járnak a test és az elme számára.

Több tucat illóolaj létezik, mindegyik különböző illatanyagokkal és kémiai profillal. Az, hogy melyik illóolaj a legjobb, attól függ, hogy milyen tüneteket szeretnénk velük enyhíteni.

Messze a levendula a leggyakrabban használt és tanulmányozott illóolaj a depresszió és a szorongás hatásainak leküzdésére. 

Néhány gyakoribb illóolaj a szorongás  kiegészítő kezelésére:

  • Bergamott: A gyümölcs héjából kinyert bergamott olaj nyugtató és pihentető hatású, emeli a hangulatot és csökkenti a szorngást.
  • Kamilla: A kamilla az egyik leggyakrabban használt gyógynövény a stressz enyhítésére, valamint a depresszió és a szorongás leküzdésére.
  • Muskotályzsálya: Nagy mértékben csökkenti a stressz által kiváltott kortizol hormont a szervezetben, ezzel redukálva a stressz káros hatásait.
  • Tömjén: A tömjén földes illata az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika fáiból származik. Ez az illóolaj segít az embereknek a gondolatok lecsendesítésében, a meditációs állapot elérésében és nyugtató hatással van a stresszes, aggodalmaskodó élethelyzetekben.
  • Levendula: Az összes illóolaj anyja. A levendula népszerű virágillat, amely szappanokban, testápolókban, parfümökben és illóolajokban is megtalálható. A többek között  szorongást enyhítő hatásáról  ismert levendulával kapcsolatban azt is kimutatták, hogy csökkenti a stresszt, elősegíti a pihenést és nyugtató hatást vált ki a jó éjszakai alvás elősegítése érdekében. A levendula szinte minden ember számára jól működik, beleértve a felnőtteket és a gyermekeket is.
  • Citrom: A háztartási tisztítószerekben gyakran használt citrom citrusos illata segíthet csillapítani a társadalmi szorongást, és általános hangulatjavító tulajdonságokkal rendelkezik.
  • Neroli: A keserű narancs virágából származó neroliolaj illata segít oldani a szorongás, depresszió állapotain és emeli,  stabilizálja a hangulatot.
  • Rózsa: A pihenés elősegítéséről, a nyugalom megteremtéséről, valamint érzelmeinkkel való kapcsolódásunk elősegítéséről és az alvás javításáról ismert.
  • Szantálfa: Az Indiában és Indonéziában őshonos örökzöld fákból kivont szantálfát általában meditációban használják, hogy a nyugalom és a harmónia érzetét keltsék.
  • Édes majoránna: A fáradtság és a belső feszültségek, görcsösségek enyhítéséről ismert édes majoránna nyugtató és ellazító hatással van a testre, az elmére és a lélekre.
  • Ylang ylang: Ezt a sárga, csillag alakú virágot, amely trópusi éghajlaton nő, nyugtató hatásai és hangulatjavító tulajdonságai miatt használják, sőt negatív érzések felszabadítására, kigyomlálására is.
 Ezeken kívül pedig léteznek egyéb olyan étrendi kiegészítők, amelyek például a GABA (más néven gamma-amino-vajsav, az agy által termelt természetes vegyi anyag. Ez egy értékes szorongásgátló neurotranszmitter.) termelődését segíti elő. Erről kérj tőlem tájékoztatót. 
 

Viselkedési stratégiák

Helyzetek megváltoztatása és megválogatása

Egy szorongó ember számára hatalmas segítséget jelent, ha különböző panel megoldásokat sajátít el arra, hogy tudatosan elkerülje azokat a helyzeteket, eseményeket, akár személyeket, amelyek kiváltják nála a szorongás állapotát. Bár a cél nem az elkerülés, hanem a megoldás, sok esetben ez a praktika átsegíthet az akut helyzeteken. Ez kb olyan mint, hogy akinek mogyoró allergiája van – az jobb, ha nem eszik mogyorót.

Tudatában lenni annak, hogy van jogom és lehetőségem változtatni a helyzetemen, van erőm és képességem uralkodni az érzelmeimen, megváltoztatni a kommunikációt és a reakciókat válaszokra cserélni – magabiztosságot ad és erősíti az önrendelkezés képességét.

A panel megoldások nagyszerű eszközök lehetnek a viselkedés, a kommunikáció és az érzelem kezelés területén egyaránt.  

NEM VAGY TEHETETLEN!

Az eluralkodó szorongás legnehezebb érzése az, amikor az ember azt érzi, hogy kontrollt veszít gondolatai, cselekvőképessége és ezek által egész élete felett. Azonban ebből a szorításból van kiút. 

Persze, tudom! Az első lépés megtétele a legnehezebb. A DÖNTÉS.

Meddig szeretnél a szorongás fogságában élni?

Sokszor külső tényezők alakítják a szorongásra való hajlamot, de a felnőttkor egyik fontos küldetése, hogy beleálljunk abba a felelősségbe, amit az életvezetés jelent. Te is élheted azt az életet, ami téged megelégedetté tesz, ha megismered és eszközzé szelídíted szorongásos működésed.

Megteheted, hogy elszántsággal, kitartással, következetességgel és az eszközökbe való erős belekapaszkodással, a hajadnál fogva kihúzod magad a szorongás fullasztó helyzetéből. De ehhez, minden nap tenni kell magadért. 

Kívánom, hogy legyen erőd és kitartásod hozzá!

Hamarosan további eszközöket, módszereket és technikákat ismerhetsz meg. Addig is, ha úgy érzed segíthetek, kérlek keress bizalommal elérhetőségeimen. 

 

Változz! És a világ is változik körülötted.

A legtöbben nagyon ragaszkodunk a megszokásainkhoz. Valamilyen módon szocializálódunk, eltanulunk mintákat a szüleinktől, nagyszüleinktől – szokásokat, rutinokat alakítunk ki általuk. Nehezen vesszük sokszor észre, hogy ezek milyen mértékben determinálnak és korlátoznak bennünket. Merevvé válunk és olyan eszközökhöz, sablonokhoz, megoldóképletekhez ragaszkodunk, amelyeknek talán végig sem gondoljuk a valós következményeit, hatásait, nem kérdőjelezzük meg eredményességüket, érvényességüket. Benne tartjuk magunkat egy bizonyos keretrendszerben és előttünk kitaposott ösvényeken haladunk, nem is mérlegelve azt, hogy vajon oda vezet-e az út, ahová mi szeretnénk megérkezni.

Tulajdonképpen ezt jelenti a komfortzóna. Ami ismert, biztonságos, kényelmes. De egyúttal az is igaz rá, hogy nem tartogat kihívást, újdonságot, a felfedezés örömét és annak lehetőségét sem, hogy új, akár az életünket, a gondolkodásunkat, a szemléletmódunkat átformáló tapasztalatokat szerezzünk vagy fejlődjünk.

Nagyon szeretem azt, hogy a munkám során már akkor hatással lehetek mások életére, amikor még csak a tartalmaimon keresztül, ismeretlenül kapcsolódunk.

Ilyen hatásnak tartom például azt, amikor valaki éppen csak elgondolkodik a saját keretrendszerén, az eszközkészletén, azon, hogy milyen megoldásokban is gondolkodik és honnan erednek ezek, milyen hiedelmeken, hitrendszereken alapulnak. Ennek következménye pedig az, hogy elkezdődik a megkérdőjelezése annak, hogy az-e az egyetlen üdvözítő út, amin jársz és azért jársz-e rajta, mert ez az üdvözítő a számodra, vagy azért, mert nem is gondolkodtál rajta, hogy lehetne más, mivel nem ismersz esetleg mást.

Már hosszú évek óta foglalkozom különböző szerepekben azzal, hogy az emberek egészségkultúráját, gondolkodásmódját  formáljam. Szeretek hozzájárulás lenni ahhoz, hogy más minőségbe emeljék nem csak az egészségük gondozását, hanem  önmaguk fejlesztését, a különböző életterületeken megszerezhető kompetenciájuk által a magukhoz való viszonyuk minőségét, az önmagukkal való fizikai vagy érzelmi kapcsolódás mélységét. Ez talán még messzebbre mutat és nagyobb transzformációs erőt és képességet jelent, mint a fizikai test állapotának gondozása önmagában.

Jó látni, ahogy klienseim képessé válnak arra, hogy átformálják az életüket.

Az állomások

  1. Új impulzus, amikor találkozol egy addig ismeretlen eszközkészlettel

 

2. Azáltal, hogy a sajátodra tekintesz, végig gondolod, hogy Te jelenleg milyen eszközöket és miért használsz, vannak-e egyáltalán minden kihívásodra válaszaid és megfelelő megoldásaid: a testi diszkomfortjaid kezelésére, a tüneteid enyhítésére, az érzelmi állapotaid segítésére, arra, hogy fokozd a hatékonyságodat, eredményesebbé tedd magad a sport, a karrier, az önfejlesztés területein és rengeteg dolgot lehetne még is felsorolni – tudatosabbá válsz arra, hogy mi is van, vagy nincs valójában a kezedben.

3. Felméred, hogy a testi-lelki egészség és jóllét helyreállításának, megtartásának, fejlesztésének a területén alkalmazott dolgok milyen hatást fejtenek ki. Rendelkeznek-e rövid vagy hosszútávú mellékhatásokkal? Miket juttatsz be a szervezetedbe, amikor ezeket alkalmazod? Valójában egészségesebbé válsz-e általuk? Megoldják-e vagy tompítják, elfojtják csak ezek a különböző fizikai, mentális vagy érzelmi tüneteket? Mennyire jelentenek holisztikus választ a kihívásaidra. A tüneteket csökkentik, vagy a kiváltó okokat szüntetik meg?

4. Ilyenkor érkezik egy válasz, ami, ha Te is tudatosságra és proaktív működésre törekvő ember vagy, annak irányába tol valószínűleg, hogy kimozdulj abból a bizonyos komfortzónából, amiben benne vagy éppen és tágítsd a határaidat, merj elindulni új utakon. Ez pedig két kérdéssel indul: mit tehetek másképp? Mit tehetek önmagamért?


Általában ebben a pillanatban még nem vagyunk kapcsolatban, mégis annyi minden történt. Számos dolgot végig gondoltál és mérlegeltél. Talán annak súlyát is megérezted, hogy az életeddel kapcsolatos felelősség csakis a Tiéd, senki nem fogja átvállalni. Döntéseket hozol, amelyek nagyban befolyásolják az életed minőségét.

Ezt felismerve pedig beleérkezhetsz a következő szakaszba, ami szerintem nagyon izgalmas.

A legfontosabb állomása ennek a szakasznak, amikor felismered, hogy az eddigi megoldásaid kívül voltak rajtad.

  1. Mindig másnak adtad át a kompetenciákat, hogy rendelkezzen a Te egészséged és ezáltal életed felett.
  2. Olyan eszközöket használtál, amelyek csak elfedték, de nem szüntették meg a kihívásaidat, miközben számos következményt hagytak maguk után, vagy nem is hozták azokat az eredményeket, amiket vártál.

Mit tehetsz?

Felelősséget vállalsz és elkezded bővíteni a kompetencia határaidat a saját életedben. Olyan eszközöket gyűjtesz, amelyek támogatni tudnak abban, hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy önrendelkező és öngondoskodó életet élj. Olyan eszközöket, amelyek elvárt hatásokat hoznak minden szinten az életedbe.

Ez a folyamat nem csak a komfortzóna elhagyásáról és ennek következtében a fejlődés, a haladás lehetőségéről szól. Szól, arról is, amikor megérkezünk a komfortzónán túli varázslat terébe.

Tény azonban az, hogy ebben a térben lenni, azt is jelenti, hogy benne vagyunk egy átmeneti állapotba. Amikor nincsenek ott a régi keretek, a viszonyítási pontok, elengedődnek a megszokott rutinok, megoldóképletek – ezáltal fellazul az életünk egyik szegmensének a kohéziója. Ott vannak az új eszközök, de még nem bízol benne, bizonytalan vagy használni. Ez egy érzékeny időszak. Viszont éppen ezért tud a varázslat tere lenni.

Új megoldásokat próbálsz, új, ismeretlen módon közelítesz a megszokott hétköznapi kihívásokhoz és a nyitottságod, bátorságod, rugalmasságod okán felfedezéseket teszel, jó tapasztalatokat szerzel, eredményesség, kompetensé válsz nem csak az egészségedben, hanem számos életterületen. Ennek az lesz a gyümölcse, hogy elkezded felemelni, felszabadítani magad és elindulsz önmagad egy frissített verziója felé, tele magabiztossággal és sikerélményekkel, hogy ebben stabilizálódj újra és váljon egésszé a Téged alkotó és alakító kohézió.

6 tipp – ami megkönnyíti az iskolai beilleszkedést

Elérkezett az idő. Becsengettek.

Azok közé tartozom én is, akiknek más most ez a szeptember, mint szokott lenni. A kisfiunk iskolás lett. Belépett egy új életszakaszba és vele együtt mi is egy új fejezetet nyitottunk az életünkben.

Korábban azt gondoltam, hogy csak az ovi kezdés volt nehéz – hiszen a 3 év szimbiózisa után az első nagyobb lépés ez a kisgyermekkor és a felnőtté válás közti út első szakaszán. De nagyon is megérintett, hogy most kicsit másképp kell elengednem a kezét.

Csak bízhatok benne, hogy jól készítettük fel azokra a kihívásokra, amelyekkel az iskolában neki kell egyedül szembenéznie, megküzdenie. Féltem és bízom is benne egyszerre.

A megoldom a problémáit helyett egyre inkább az kap teret, hogy megfelelő eszközöket adjak a kezébe ahhoz, hogy kezelni, megélni, használni tudja az új helyzeteket arra, hogy általuk többé, egyre érettebbé, talpraesettebbé, önállóbbá és bölcsebbé váljon.

Elmúlt az az idő, amikor “anya és apa mindent megold” és helyébe lépett az “anya és apa mindenben támogat”. Már csak segítői és nem megoldó emberei lehetünk a legtöbb esetben.

Van azonban 6 tippem arra, hogyan könnyítsd meg az új életszakaszba való belehelyezkedést

Még, ha a legszuperebb iskolába is sikerült beíratnod a gyermeked és egész nap móka és kacagás veszi körül, akkor is hatalmas energiákat emészt fel benne az új környezetben való jelenlét. Új emberek, új szabályok, keretrendszerek veszik körül és mindent tanulni kell. Hogyan működik a rendszer, hogyan lehet beilleszkedni, mire kell figyelni, kire kell figyelni? Egyáltalán milyen az, hogy fenn kell tartani a figyelmet 40-45 percen át. Sokkal több dologra kell figyelni, mint az oviban, így elkerülhetetlen az önállósodás.

Új kapcsolódások alakulnak ki – felnőttekkel, gyerekekkel. Meg kell mutatnia magát ahhoz, hogy részévé válhasson a közösségnek, beilleszkedjen, érvényesüljön – képviselje önmagát.

Teremts teret arra, hogy otthon lelazulhasson

Teljesen valid, hogy az iskolában a kereteket és a szabályokat követő (vagy nem követő) gyerek ebben az impulzusokkal teli környezetben elfárad, kimerült lesz.

Sokszor otthon engedik ki a feszültséget. Ez egy jó jel. Engedd! Otthon, ahol elfogadás, szeretet és biztonság veszi körül megteheti, hogy felszabadul és ledob minden láncot magáról. Jelöld ki ennek a kereteit, határait – aztán engedd benne szabadon.

Te pedig maradj nyugodt! Érzékenyebbek, alacsonyabb a tűrésküszöb – de mi felnőttek sem vagyunk mások, csak már megtanultuk ezt kontrollálni. Néha túlságosan is…

Beszélgess sokat és még többet

Szeretem hallgatni a kisfiam élményeit. Neki pedig sokat segít a nap eseményeinek a feldolgozásában, amíg a hazafelé vezető úton átbeszéljük, hogy mi minden történt vele a nap során. Ilyenkor csak hagyom, hogy meséljen. Igyekszem nem faggatni, hiszen olyan is van, hogy majd csak később – amikor már belelazult a fészek melegbe – fogja elkezdeni a nap eseményeinek megosztását.

Szülőként, olykor-olykor teli van a fejünk a munkával, a saját dolgainkkal, gondjainkkal, de az éber figyelem és értő jelenlét minden gyereknek jár. Tedd félre most a saját gondolataidat – neked is jól jön a kikapcsolás, meglátod a kisiskolás élménybeszámolója után felfrissült aggyal nézel majd szembe a kihívásaiddal.

Az új élményekben való kapcsolódás, a meghallgatás, az őszinte érdeklődés pedig táplálja, erősíti az összetartozást és a “számítok” és “fontos vagyok” érzését a gyermekedben.

Oldd a szorongásait

Könnyen lehet, hogy a suliból nem egy boldog és feldobott gyereket kapsz vissza. Nem, hogy nem impulzív, aki felszabadultan tombolja ki magából nap feszültségeit, hanem teljesen befelé fordul.

Vannak, akik gyorsan tudnak alkalmazkodni a változáshoz, míg másoknak ehhez több időre van szükség – teljesen rendben van.

A figyelem, az érintés, a közös csend, a pozitív megerősítés ilyenkor elengedhetetlen.

Mesélj a saját élményeidről, emlékeidről, megéléseidről. Arról, hogy miként oldottál meg benned szorongást keltő helyzeteket, vagy hogyan mentél keresztül a kisiskolás kori nehézségeiden. Máris érezni fogja, hogy nincs vele baj, nincs egyedül és még ha most nehéz is, jól jöhet ki a helyzetből.

Kell a pihenő

Az egész napos figyelem után bizony kell a pihenő! Még ha már nyáron el is maradt az oviban megszokott délutáni alvás – suli után valamiféle relaxáció jól tudja segíteni a gyerekeket is abban, hogy újabb energia tartalékokat mozgósítsanak. (persze már a feszültségoldó láncledobás után)

Ha járatos vagy a relaxációs technikákban, ideje elkezdeni átadni a tudásod. Ha nem, akkor keress a közeletekben egy gyerekjóga oktatót – meglátod a jóga csodákat tesz a gyerekekkel.

Adj pozitív keret a napnak

Elképzelhető, hogy a kicsiknek még kell az, hogy a sok kényelmetlen és ismeretlen helyzet után segítsünk abban, hogy a nap végül pozitív keretet kapjon.

Tegyél fel neki olyan kérdéseket, amely a pozitív dologra irányul és felidézésükkel azokat nyomatékosítja:

Ki volt ma kedves hozzád? Kivel beszélgettél a legtöbbet? Kivel tudtál nevetni egyet? Mi tetszett ma a legjobban?

Hasonló kérdéseket tettem fel, amikor az esti hálaadást emeltem be az elalvás előtti rutinunkba. Ahogy a felnőttek esetében, úgy a gyerekeknél is megfigyelhető, hogy egyrészt a pozitív napi élmények megerősítései hozzásegítenek a nyugodt, pihentető és mély alváshoz, másrészt megerősítik abban, hogy a pozitív dolgokra fókuszáljon, harmadrészt a következő napokban egyre több pozitív kisebb nagyobb élmény kincset fog tudni gyűjteni – hiszen a figyelme egyre inkább erre fókuszált.

Erősítsd meg és ismerd el! Dicsérd!

Minden kisgyereknek fontos, hogy a szüleitől pozitív visszajelzést és megerősítést kapjon. A gyengeségei észrevétlen erősítése mellett fontos, hogy az erősségeit viszont hangsúlyozzuk. Ezzel hozzájárulhatunk, hogy elismerje és pozitívan értékelje magát, felismerje, észrevegye, hogy mennyi mindent jól csinál. Önbizalmat fog adni neki.

Aki ismeri a gyerekét pontosan tudja, hogy a nap folyamán mi okozza neki a legnagyobb kihívást. Van, akinek az egy helyben lét az órák alatt, valakinek az, hogy oda-vissza cserélje a váltócipőt, vagy az, hogy az iskolából kikerüljön minden, ami reggel az iskolába ment, a tolltartótól az ebédes dobozig.

Fejezd ki, hogy mennyire értékeled, hogy ezekben a helyzetekben ő helytáll. Értékeld akkor is, ha még nem tökéletesen sikerül valami és még csak próbál mindenre figyelni amire kell. Ismerd el, biztasd és mondd el, hogy büszke vagy rá!

 

A belső békéért: dōTERRA Adaptiv™ és a tudatos jelenlét fontossága

A mentális jóllét proaktív támogatása segít a belső béke megteremtésében
és az alkalmazkodásban. A tudatos jelenléttel pedig mindez egyszerűbb és
tudományosan megalapozottabb, mint valaha.


Mit jelent a tudatos jelenlét?


A tudatos jelenlét a jelen pillanatra való tudatos összpontosítás gyakorlata. A tudatos jelenlét állapotában lenni olyan fokozott lélekjelenlétet jelent, amelyben pontosan tisztában vagyunk azzal, mi zajlik a környezetünkben, mit csinálunk éppen, miközben a környezetünkre is képesek vagyunk reagálni. A tudatos jelenlétet bárki képes elérni, habár a képesség kifejlesztése gyakran igen elhivatott gyakorlást igényel. Több módszer is létezik a tudatos jelenlét
képességének fejlesztésére.

Légzés:

A tudatos jelenlét az élet legalapvetőbb tevékenységeire összpontosított figyelemmel kezdődik. A légzés ösztönös, azonban tudatosan végezni már korántsem az. A tudatos jelenlét fejlesztésének egyik első lépése, hogy odafigyeljünk a belégzésre, majd a kilégzést már céltudatosan végezzük. Ha minden figyelmünket a legelemibb emberi funkcióra, azaz a légzésre fókuszáljuk, azzal képesek leszünk fokozni a jelen pillanat tudatos megélését.

Meditáció:

Számos meditációs módszer létezik, és mindegyiknek az a célja, hogy egy
nyugodt és kiegyensúlyozott tudatállapotba kerüljünk. Ennek az a kulcsa, hogy olyan környezetben és testhelyzetben legyünk, ahol az összpontosításra, az odafigyelésre és a tudatosságra kerülhet a hangsúly.

Keress egy nyugodt és csendes helyet, ahol leülhetsz, szabj magadnak egy adott időkeretet, összpontosíts a légzésedre, és figyeld meg, mikor és merre kalandoznak el a gondolataid. Nincs más dolgod csak visszaterelni a figyelmed folyamatosan a légzésre.

Testmozgás:

A tudatos jelenlét a szellem és a test közötti kapcsolatot is felöleli. Ha a
fokozott tudatosság állapota mellé fizikai aktivitás társul, az az erősebb önérzet és az általános jóllét előmozdításának egyik leghatékonyabb módja. A jóga lényegében kapcsolatot teremt a szellem és a test között, és klinikai kutatásokkal
is alátámasztották, hogy rendszeres jógázással javítható az élet érzelmi és pszichoszociális minősége.

Összpontosíts a légzésedre, valamint a szellem és a test közötti kapcsolatra
a mozdulatok közötti átmenetek során. A reakciók helyett figyelj a benyomásaidra és arra, hová kalandoznak a gondolataid az egyes pozíciók elvégzése közben.

A tudatos jelenlét tudományos háttere


A tudatos jelenlétből fakadó előnyök tudományos vizsgálata a modern tudományok egyik legnépszerűbb területe. Kutatási adatbázisonként lehetnek ugyan eltérések, de míg 1997-ben még egy tucatnál is kevesebb klinikai vizsgálat irányult a tudatos jelenlétre a PubMed szerint, jelenleg a számuk az 5002-at is meghaladja. A pszichológiai egészségre gyakorolt hatásai komolyak és széles körben vizsgáltak. Egy 2019-es vizsgálat egyértelmű bizonyítékokkal támasztotta alá a tudatos jelenlét jótékony hatásait a mentális egészség és az általános életminőség markereire.


Érdekes módon a fizikai egészségre gyakorolt jótékony hatások is
éppilyen egyértelműen kimutathatók. Egy nemrégiben a Harvardon
végzett klinikai vizsgálat azt állapította meg, hogy a tudatos
meditáció fokozhatja az erőteljes génexpressziót, hozzájárulhat
az egészséges gyulladásos válaszreakció, az egészséges glükózanyagcsere, sőt a cirkadián ritmus szabályozásához is.

Egy 2016-os, a tudatos jelenlét fájdalomterápiában való alkalmazására
irányuló klinikai vizsgálatok kapcsán végzett metaanalízis bizonyítékokat talált a módszer pozitív hatásaira, ráadásul a nemkívánatos események jóval alacsonyabb kockázatát mutatta ki, mint az alternatív gyógymódok esetén.
.
A tudatos jelenlét állapotának eléréséhez rendkívül személyre szabott út vezet, de vannak olyan tényezők, amelyek közben a segítségünkre lehetnek. Klinikai
bizonyítékokkal támasztották alá, hogy a zenehallgatás segíthet az alapállapotú neurális hálózatunkra váltani, és ráhangolódni az adott pillanatra. Nemrégiben
közzétett klinikai kutatási eredmények emellett azt is kimutatták, hogy a tudatos meditációhoz az esszenciális olajok is tökéletes kiegészítőül szolgálhatnak.

Hogyan építhetem be az Adaptivot a tudatos
jelenléthez kialakított egyéni rutinomba?


Az Adaptiv Nyugtató keveréket kifejezetten arra a célra alkottuk meg, hogy intenzívebb nyugalmi állapothoz segítse hozzá, amikor arra a legnagyobb szüksége van. Ez a nyugtató tulajdonságairól ismert, szabadalmazott
esszenciálisolaj-keverék tökéletes kiegészítőül szolgál a tudatos jelenlétet igénylő tevékenységekhez.

Az Adaptiv Touch nagyban megkönnyíti a helyileg történő alkalmazást, és remek megoldás, ha egész nap magánál szeretné tartani. Az Adaptiv termékcsalád kifejezetten azzal a céllal készült, hogy végigkísérje Önt a fokozott tudatossághoz vezető úton. Ügyeljen a légzésére, meditáljon és mozogjon az élethosszig tartó mentális és fizikai jóllét érdekében.

Forrás: Európa Living Magazin

 

Az oldal tartalma nem másolható